Chris Ballard nem halogathatta tovább: irányítót kellett választania. És ha már ezt meg kellett tennie, akkor nem tért el a filozófiájától és ráment a valaha volt legatletikusabbra, aki a legjobb adottságokkal rendelkezik. Ezt a filozófiát pedig megtartotta az egész draft során, a Coltsé lett ugyanis a legatletikusabb class idén. És hát a top atlétákból lesznek a jó futballjátékosok, nem?
Ehhez kapcsolódó, szezon végi adat, hogy a rosteren lévő játékosok bő 45 százaléka rakott le 8-as feletti, tehát elit atletikussági mutatót, több mint 80 százalékuk ért el átlag feletti RAS mutatót, az átlag pedig 7,16. Szóval ha valakiben kérdés volt, hogy mennyire számít az atletikusság az NFL-ben, akkor a válasz: nagyon. Nyilván nem elégséges feltétel ahhoz, hogy valaki jó játékos legyen, de majdhogynem szükséges.
Na és most hogy ezt megállapítottuk, nézzük a Colts idei termését.
1/4 Anthony Richardson, QB, Florida
Az első picket nem akarom sokáig ecsetelni, hiszen nagyon sokat beszéltünk Richardsonról a draft folyamat során. A legatletikusabb irányító valaha, aki még nagyon tapasztalatlan. Nem olyan nyers, mint sokan beállítják, inkább a tapasztalatlan a jó jelző. Idő kell neki, első évében vélhetően egy tavalyi Justin Fields szerű szezont hozhat le sok nagyszerű futással és inkonzisztens passzjátékkal, és 2-3. évében lehet tőle várni egy ugrást, reményeink szerint egy Josh Allen szerű végkifejlettel.
Mivel Shane Steichen kezei közé került, aki Jalen Hurts köré is egy nagyon jó rendszert rakott össze, így pozitívak lehetnek a kilátásaink vele kapcsolatban. És ahogy Ballard is mondta: minden idei irányítónak volt valami nagyobb problémája, akkor miért ne azt válaszd ki, akiből egy igazi szupersztár lehet? Ahogy a Colts, úgy én is őt választottam volna 1/1-re is az idei classban. Nyilván nem a leginkább kockázatkerülő lépés, de ő hozhatja a legtöbbet a konyhára, és egy olyan hihetetlen QB-kkal tele levő konferenciában, mint az AFC, leginkább az ilyenre érdemes lőni.
Ha bővebben olvasnátok Richardson játékáról, akkor itt írtam róla:
2/44 Julius Brents, CB, Kansas State
Ha valaki egy nagy és atletikus cornerbacket keresett az idei drafton, akkor Brents volt az embere. A magassága a felső 4 százalékba, karhossza a felső 2 százalékba tartozik, a távolugrása felső 1%, a súlypontemelkedése felső 4%, az irányváltásokat mérő 3-cone drillje pedig felső 7%. Érdekes, hogy ekkora mérettel is ilyen jók az irányváltásai (nem mindig mutatkozott ez meg a felvételeken, bár ez lehet inkább egyensúly-probléma volt), viszont a hosszú távú sebessége átlag alatti, ami azért egy CB-nél jelenthet problémákat. Hátránya még, hogy a levegőben nem találja meg a labdát, illetve felépítéséhez képest azért az ereje nem számít épp erősségének.