Két találat is elég? – Packers FA-értékelő
Szokatlanul aktívan kezdte az idei szabadügynök-piacot a Green Bay Packers. Még a piac hivatalos nyitása előtt két fiatal és tehetséges kezdőjátékos érkezett a csapathoz, kis túlzással az elmúlt három évben nem volt ennyi említésre méltó új igazolása Brian Gutekunst general managernek. A kezdeti lendület aztán gyorsan alábbhagyott, több említésre méltó új szerzemény nem érkezett, így összességében lehet némi hiányérzete a szurkolóknak a franchise tevékenységét illetően.
Kivágások, távozások
Kezdjük a legjelentősebb és egyben legegyértelműbb döntéssel. A Packers még a piac nyitása előtt kivágta David Bakhtiarit, amivel kb. 21 millió dollárt szabadítottak fel a sapkából, 19 millió dollár halott pénz benyelése mellett. Bakhtiari az elmúlt négy évben mindösszesen 25 meccsen tudott pályára lépni, a szezon közben már 33 éves lesz, így hosszútávon már nem lehetett állandó kezdőként számolni vele. Hiába számított tehát klubikonnak, az egészségügyi helyzete és a magas cap hitje miatt papírforma volt, hogy távozik Green Bayből.
Eggyel meglepőbb, de a körülmények ismeretében érthetőbb döntés volt Aaron Jones menesztése. A Packers jelentős, több mint 50 százalékos fizetéscsökkentésre akarta rávenni Jonest, aki nem meglepő módon elutasította az ajánlatot, amire válaszul a Packers a kivágása mellett döntött.
Alapvetően mind a csapat, mind a játékos álláspontja védhető. Jones elküldését nem a cap helyzet kényszerítette ki, egyszerűen a Packers nem akart 12 millió dollárt kifizetni egy lassan 30 éves, meglehetősen sérülékeny futónak. Lehet azzal érvelni, hogy Jones egészségesen még mindig magas szintre képes, azonban a front office úgy gondolta, hogy hasznosabban is el tudják költeni ezt a 12 millió dollárt, és a fiatalítás mellett tették le a voksukat a poszton.
