Féltávhoz érkezett az European League of Football alapszakasza, a legtöbb csapat lejátszott már a lehetséges 12-ből legalább 6 mérkőzést (kivétel ketten, akiknek az összecsapása elhalasztásra került), vessünk tehát egy pillantást az erősorrendre az eddig lejátszott meccsek alapján, valamint nézzük meg, mire számíthatunk a csapatoktól a továbbiakban.
Lássuk először az alsóház csapatait! Ide került az a hat gárda, akinek idén legfeljebb csak matematikai esélye lehet a rájátszásra, de inkább még annyi sem, illetve többüknek egy darab győzelem megszerzése is már sikeres szezont jelentene.
11-13. hely – Az alsóház teteje
Azok, akik megverik a náluk gyengébben szereplőket, cserébe simán kikapnak a magasabbra soroltaktól; már középmezőny aljának se nagyon lehet őket nevezni. Egymással jó meccseket játszanak, de esetükben nagyjából csak az lehet a kérdés, hogy ki nyeri meg majd meg az alsóházat, bármi más hatalmas meglepetés lenne.
11. Wroclaw Panthers (3-3)
A lengyel csapat teljesítménye jellemzi tökéletesen ezt a kategóriát, ők tényleg azok, akik simán verik a náluk gyengébbeket (két győzelem a Fehérvár ellen, egy a Köln ellen), mindeközben simán kikapnak a náluk jobbaktól (eddig a Nordic Stormtól kétszer). A csapat amúgy futásban kiemelkedő, legyen szó a labda bármelyik oldaláról, a legjobb 5-ben vannak a földön szerzett yardokban; Demarcus „DJ” Irons amerikai irányító korrektül passzol, viszont elképesztően fut, a csapat első számú RB-jével a lengyel Dawid Brzozowskival együtt folyamatosan a top5-ben vannak futott yardok tekintetében. A futás elleni védekezését is ki kell emelni a csapatnak, itt a legjobb háromba tartoznak, ha az engedett yardokat nézzük, nagyrészt köszönhető ez az amerikai A.J. Wetland LB-nek, aki a liga legendájának számít már évek óta, és 2023-ban igazolt a Panthershöz.
A levegőben viszont már nem ilyen jó a helyzet, ugyan az offense teljesen rendben van, ligaátlag számokat hoznak főleg az amerikai elkapó Darrell Stewart (Michigan State) játékára építve, viszont a védelem a legrosszabbak között van, ha passzvédekezésről van szó, pedig Devin Burrell corner nagyon veszélyes tud lenni, még akkor is, ha a fő specialitása a rúgások visszahordása (UPDATE: június 30-án kirakta a Panthers Burrell-t). Összességében a defense átlagban nem enged sok yardot, de amikor valami mégis félremegy, abból mindig a célterületig jut az ellenfél, ugyanis a liga alsó harmadában vannak engedett pontok tekintetében. Ez a kettősség sorolja ezt a csapatot ilyen hátra, hiába a jó egységek teljesítménye, ha van mellette jelentős rosszabb teljesítmény, akkor nehéz előrébb jutni az ennél komplettebb csapatok ellen.
Kilátások: 4-8
Nem segíti a sorsolás a Pantherst, egy hét múlva a Köln ellen összeszedik a negyedik győzelmüket, de utána nehéz arra számítani, hogy összejöhet még egy. Vár rájuk két-két meccs a Bécs és a München ellen, illetve még egyszer elutaznak Prágába, de a Lions most más kategória; nehéz azt mondani, hogy itt más lesz, mint 0-5. Ez alapján tehát 4 győzelemmel zárnák a szezont, aminél talán jobban reménykedtek, de ebben a sorsolásban és ebben a keretben nagyjából pont ennyi volt idén.
12. Hamburg Sea Devils (2-5)
Elmúltak azok a dicső napok, amikor a hamburgiak valóban tengeri ördögök voltak, és nem csak kis halacskák. Már a szezon előtt se voltak nagy elvárások a csapat felé, aztán Micah Leon, a Florida Egyetem (Gators) korábbi irányítója már az első meccsen lesérült. A helyére aztán blockbuster igazolásként érkezett Taulia Tagovaioloa, Tua kistesója, aki egy korrekt meccs után meg is köszönte a lehetőséget, és visszacuccolt a tengerentúlra. Az offense-től tehát ilyen fronton sokat nem is lehet várni, a liga végéhez közel kullognak szerzett pontokban, és levegőben szerzett yardokban. Futásban viszont az élmezőnyben vannak, Chrisman Kyei német RB toronymagasan vezeti a ligát földön szerzett yardokban, így tehát nagyjából csak ebbe tudnak kapaszkodni, de még ebbe se mindig, a Madrid (akik nem jók futás ellen) mindössze 82 yardon tartotta a teljes egységet a legutóbbi meccsükön.
A védelemről sokat nem éri meg beszélni, itt a csapat ligaátlag szinten vagy az alatt kicsivel teljesít, ami nagyjából meg is felel annak a szintnek, amire jelenleg képesek; kikapni a jobbaktól, tartják a lépést a hasonló szintű csapatokkal. Akit viszont mindenképpen ki kell emelni az a liga egyik legnagyobb sztárja, az amerikai DE Kyle Kitchens, aki valószínűleg az ELF legjobb védője valaha, és élmény nézni, hogy bármilyen helyzetben képes az irányító közelébe odaérni, és akkor ott vége is a játéknak. Az ő szezonja is nehezen indult be, de egy hete a Prága ellen gyorsan felrakott 4 sacket, majd azonnal hozzárakott még 3 hármat a Madrid ellen is, szóval nála továbbra is elvárás, hogy ebben a statisztikában vezesse a ligát.
Kilátások: 3-9
Nem várhatunk már túl nagy sikereket a Hamburg csapatától, esetükben is az a fő gond (a gyengébb keret mellett persze), hogy papíron már csak egy darab könnyebb meccsük maradt, majd az utolsó fordulóban, Berlinben. Amúgy vár még rájuk a Stuttgart, a Rhein Fire, valamint kétszer a Nordic Storm; erős magabiztossággal lehet kijelenteni, hogy ezekből egyiket sem tudják majd megnyerni. A 3 győzelem nem mutat szépen egy olyan csapat statisztikai lapján, akik 2021-ben és 2022-ben még a döntőben küzdöttek, de az idei Hamburg számára ez egy reális eredménynek számít.
13. Berlin Thunder (2-5)
Már a szezon előtt sejteni lehetett, hogy ezt a csapatot egy dolog miatt éri majd meg nézni, mégpedig a Jakeb Sullivan által vezetett passzjáték miatt. Azt viszont nem biztos, hogy várhattuk, hogy tényleg csak emiatt. Sullivan és a passing offense elképesztő, felváltva vannak első helyen ilyen tekintetben a Reid Sinnett által vezetett madridi támadósorral, hihetetlen, hogy Sullivan úgyis kioszt meccsenként átlag 300 yardot, hogy a csapat első számú elkapója, Bryce Goggin kidőlt a teljes szezonra. És akkor, ha azt mondom, itt vége a pozitívumoknak, akkor nem hazudok. A csapatnak ugyanis nincs futójátéka, és nem csak azért, mert az RB1 Gennadiy Adams szintén kidőlt a szezonra, hanem mert úgy tűnik, nem is akarnak futni. Kinek van a legtöbb futott yardja a csapatból? Jakeb Sullivan, irányító. Hét meccsen 185 yard (jó, egy meccset kihagyott sérülés miatt). Hihetetlen, hogy egy ennyire potens passzjáték mellé ennyire nem létező futójáték párosul.
A védelem sem segíti győzelmekhez a keretet, passzok ellen alsó három, futás ellen alsó ötben van az egység, sackeket nem szereznek, és labdából is többet veszítenek, mint amennyit összekaparnak. Nem sok reménnyel kezdte meg a fővárosi csapat a szezont, és aztán sokat ehhez nem is sikerült hozzátenni; azt élmény nézni, amikor a gyengébb passzvédelmeket Sullivan széjjel passzolja (lásd a Köln ellen szerzett 63 pont, vagy a müncheni védelem ellen mutatott potens passzjáték), de ennél több nincs a csapatban.
Kilátások: 3-9
Végre egy nem annyira nehéz sorsolás, bár a Berlin csapatán ez se fog segíteni túl sokat. A Kölnt várhatóan ugyanúgy szétverik, mint az első fordulóban tették, és aztán a Fehérvár, valamint a Hamburg ellen gyűjthetnek még győzelmeket, de ezekben sem vagyok túl biztos. És akkor még számíthatunk egy-egy vereségre a Nordic Storm valamint a Rhein Fire ellen. Szerintem a Köln után már nem lesz másik győzelmük, így a Hamburggal együtt ők is 3 győzelemmel zárják az alapszakaszt, ami elszomorító egy ilyen passzoló támadósor esetében, de abszolút valós a többi egységet tekintve.
14-16. hely – A mezőny legvége
A liga leggyengébb csapatai, akiknél már a szűk vereség is jó eredménynek számít, és akiknél, ha egy győzelem összejön, az már egy megünnepelendő meglepetés. Legfeljebb csak egymás ellen lehetnének egyértelmű favoritok, de természetesen pont elkerülik egymást idén, így általában csak a csodában reménykedhetnek.
14. Fehérvár Enthroners (0-6)
Nem sikerültek jól a Fehérvár idei szezonra eszközölt változtatásai. Az új irányító, a korábbi Louisville és Dresden Monarch QB Brock Domann hamar megsérült, a helyén Hegedűs Máté nem tudott magabiztos ELF szintű teljesítményt lerakni, így egészen a szezon feléig nem láthattuk, mi rejtőzik ebben a támadóegységben. Nem véletlen, hogy szinte minden támadó mutatóban a liga aljába tartozik a csapat (kivétel a passzolt yardokban, ott ligaközepe). A védelem helyzete se nézett ki jól, két meghatározó pillére távozott a csapatnak (DE Jebrai Regan, CB Roedion Henrique), és az ő pótlásuk annyira nem sikerült, hogy a csapat védelmi teljesítménye minden tekintetben a liga legrosszabb hármasa közé tartozott. Ezek a tényezők is hozzájárultak ahhoz, hogy a Fehérvár a féltávnál 0 győzelemmel és 6 vereséggel álljon, különösen az első 4 mérkőzés sikerült borzasztóra.
Azóta azonban valami elindult, az ötödik meccsen a Berlin ellen már egy sokkal jobb arcát mutatta a csapat, most legutóbb pedig a Wroclaw elleni 5 pontos vereség már jelentős bizakodásra ad okot. Domann visszatért, és nagyon jól mutat a pályán, Rashad Still távozott és a helyére érkezett amerikai Jon Cole abszolút WR1 teljesítményt mutat, míg a védelem is fel tudott lépni, köszönhető ez egy nagyobb ráncfelvarrásnak: a védőfal átalakult, az amerikai és finn játékosok távozása után a francia Vincent Buffet és az osztrák Felix Ntwa előrelépést jelent, mindeközben a linebacker sorba és a secondarybe hozott nagy ugrást, hogy a két amerikai import helyet oda használta el a csapat (LB Gavin Porter, DB Jalen Dennis). A szerb safetyk a védelemben (főleg az elit tackler Aleksander Borkovic) továbbra is nagyon jól helytállnak, így a defense minden szempontból egyre jobban mutat. Összességében a szezon közbeni változtatások nagy reményt adnak arra, hogy az alapszakasz második felében egy sokkal jobb csapatot láthassunk majd.
Kilátások: 1-11
A figyelmesek számára már lespoilereztem korábban az optimizmusomat: a Fehérvár meg fogja verni a Berlint hazai pályán (augusztus 9, 15:00). Ennyi esélye van az Enthronersnek, hogy elmozduljanak a nulla győzelemről, ugyanis vár még rájuk a Bécs, a Madrid, a Prága, és kétszer a Stuttgart, és mindegyikük esetében nagy valószínűséggel csak a tisztes helytállás lehet a cél. A Thunder viszont fogható, már Berlinben is nyerte a Fehérvár a második félidőt, és annál nem sokkal kell több ahhoz, hogy az augusztusi magyar hőségben legyőzzék a német villámlást. Én ebben bízom, főleg a Wroclaw elleni hazai rangadó után.
15. Helvetic Mercenaries (0-5)
Akár az alsóház legjobb csapata is lehetne a Helvetic, az elmúlt 5 meccsük alapján ők mutatták a legjobb teljesítményt (értsd, csak nagyon, és nem nagyon nagyon kaptak ki mindenkitől). Isaiah Weed QB korrektül irányított, sikerült megtartani a tavalyi WR1 Milan Spillert, mellé megérkezett az NFL-ből sokak által ismert Keelan Cole (korábbi Jaguars, Jets, Raiders elkapó) is, a csapat Tyrell Bovelle futó vezetésével a középmezőnyben szerepelt futott yardokban, és a védelem is hasonló formát mutatott futójátékoknál. Ezzel együtt persze érdemes hozzátenni, hogy minden más statisztikában a legrosszabbak között voltak, de egy alsóházi csapattól nem is nagyon várhatunk mást (UPDATE: július elején Bovelle és az OL nagy része is el lett küldve a csapattól).
Aztán beütött a baj, elkezdtek hullani a játékosok. Megsérült Weed, majd hétről hétre több kezdő kidőlt a labda mindkét oldaláról, illetve többen távoztak a csapattól, köztük a Head Coach Marcus Herford is. Végül ez odáig fajult, hogy 7. forduló előtt jelezniük kellett az ELF vezetősége felé, hogy a folytonos sok sérülés miatt konkrétan képtelenek megfelelő mennyiségű emberrel kiállni a Nordic Storm ellen. Az ELF jóváhagyta a meccs elhalasztását, de ez nem nagyon fog már a svájci csapaton segíteni, nem valószínű, hogy annyi sérült visszatérjen, valamint annyi korrekt játékost tudjanak találni, amivel a szezon eleji szintjüket újra elérik majd. Kár értük, mert valóban nem festettek rosszul egy bottom 3-as csapathoz képest.
Kilátások: 0-12
Méltatlanul fog nulla győzelemmel zárni a Helvetic, mert ebben a csapatban (amíg mindenki egészséges volt) benne lett volna egy pár győzelem, de pechükre jöttek a sérülések, na meg a brutális sorsolás. A legkönnyebb meccseik talán a Prága ellen lehetnek, de azokon is kb semmi esélyük, amúgy Storm, Párizs, München, Madrid, Tirol. Brutális. Nem fogják a Prágát sem meglepni, mint ahogy egyik másik csapatot sem, így győzelmek helyett csak a búslakodás marad majd a svájci gárdának. Majd talán jövőre.
16. Cologne Centurions (0-6)
Nem nagyon lehet bármit is írni a Kölnről – ők a legrosszabb csapat a ligában, az idei teljesítményük még csak megközelítőleg sem mutatja azt, hogy ennek a keretnek ebben a bajnokságban lenne a helye. Szó szerint minden fő statisztikában a 16. helyen szerepelnek. Nincs passzjáték, nincs futás, nincs védelem. Meccsnként átlagosan 6,5 pontot szereznek, és több, mint 64-et kapnak. Nagyon meg kell erőltetnem magam, hogy találjak olyan játékost, akár csak kicsit is kilógna felfelé, és érdemes lenne ismerni a nevét vagy a teljesítményét. Esetleg az amerikai elkapó Austin Osborne, aki nagyjából egyedüli értelmes targete Keegan McCormick irányítónak (aki egy ad-hoc megoldás lett szezon közben, miután Jeremy Moussa QB hirtelen a start előtt távozott a csapattól), és neki van már közel 350 elkapott yardja, ami ebben a társaságban azért megsüvegelendő.
De őszintén úgy érzem, nem érdemes neveket megjegyeznünk, ez a csapat, ha jót akar magának akkor teljesen átalakul a következő szezonra, az idei év már úgyis kuka. Szerencséjükre Köln egy nagyváros, elvileg pénzügyi gondjaik sincsenek, tehát van rá esély, hogy sikerüljön egy teljes pálfordulás (mint ami Stuttgartban volt pár éve), és majd az alapoktól építsenek újra egy sikeresebb, az ELF szintjét megütő csapatot.
Kilátások: 0-12
A Centurions is abban reménykedhet, mint a Fehérvár; hátha majd hazai pályán a Berlin. De nem fog sikerülni, a közelében sem lesznek egyik ellenfelüknek sem; sem a Thunder, sem a Wroclaw, se Frankfurt vagy Párizs vagy Stuttgart vagy Tirol. A Köln messzemenőleg a legrosszabb csapat a ligában, náluk nincs másik opció, csak a 12 vereség.