Így lett egy család megélhetési forrása a Cincinnati Bengals
A nyár egyik fő beszédtémáját a Cincinnati Bengals játékosokkal kapcsolatos döntései adták. Mentek a találgatások a két sztárelkapó szerződéséről, az első körös választottjuk szerződésének részleteiről, vagy hogy a regnáló sack király sorsa hogyan alakulhat a csapaton belül. És ez már nem az első eset, hogy a pénz téma előjön a franchise vezetése kapcsán. Rettentő megosztó és szélsőséges vélemények születtek a költségekről való hozzáállásukat illetően, ami után mindig felmerült a “de miért?” kérdés. Ennek próbálunk utána járni.
- Hogy hívják a Bengals élelmiszer áruházát?
- ???
- Spúr.
Ezzel a jelzővel illetik az ohiói franchise-t már évek óta, nem alaptalanul. Alacsonyan tartott költségvetések, kis létszámú szakmai stáb, és játékosok jövőjét illető szigorú pénzügyi döntések, ezek jellemzik az organizációt amióta figyelemmel kísérem a ligát. Az okokat boncolgatva kicsit szembe találkozik az ember a magyar valósággal is, vagy inkább kitágítja a világról alkotott képét azzal, hogy máshol sincs kolbászból a kerítés sajnos, így Cincinnatiben sem.
Bosszúból született
Akik kevésbé érdeklődnek a történelem iránt, azoknak lehet új információ, hogy a franchise egy bosszú projektnek indult. A sztori eredete Clevelandbe datálódik, ahol a legendás Paul Brown vezetésével az amerikai futball akkori sztárcsapata formálta meg alapjaiban a sportágat. Minden bimbózó kapcsolatban eljön egyszer a szakadék széle, ebben a sztoriban mester és a tulajdonos közötti érdekellentétek és konfliktusok odáig vezettek, hogy Brown nem csak távozott, de alapított egy saját franchise-t magának a Browns riválisának Ohióban. Ez lett a Cincinnati Bengals. A Hall of Famer mester történetét Jarred már tollba mondta az oldalon, és nem tudnék felérni az ő szintjére ennek elmesélésében, érdemes mindkét részét elolvasni, mert nagyon tanulságos.
27 év után ismét volt futball csapat Cincinnatiben. Brown a csapat menedzselését és gondozását a pálya szélén és a vezetőségben is ellátta, visszavonulását követően pedig tulajdonosként látta el a feladatokat egészen az 1991-ben bekövetkezett haláláig. Ahogy az lenni szokott, ilyenkor az öröklés törvénye szerint a gyerekekre száll a tulajdonjog, de a Bengals krónikáit középső fia, egyben cikkünk főszereplője, a fillérbaszás doyenje, Mike írta tovább.
Jó cikk lett, köszi. Nekem úgy tűnik ez az egész csapatmodell mióta követem az NFL-t hogy “nem jó de nem is tragikus”. Nekem ilyen a Packers és a Steelers is, ahol nem szórják az őrült szerződéseket csak ha muszály, viszont az elmúlt időszakban sikeresebbek voltak mert csak összejött pár Super Bowl. De hátha Joeyforpresident tud egy kicsit változtatni a tulajdonosi szemléleten.
Egyébként annak kimondottan örülök, hogy Jerry bácsi leveszi valamelyest a fókuszt rólunk.
Jó lett, ha vannak ilyen család /csapat történetek még, jöhet. Esetleg az ellenpólus, a csapatért élő-haló féle tulajokról.
Chesternek mondom,h magánvállalkozásban nem létezik mutyizás.Ez az ő pénzük és amíg van olyan családtag,aki el tud látni egy munkát,addig az teljesen normális,h neki adják oda a pénzt,nem egy külsősnek.Én is így tennék.Az más kérdés,h nekem sem tetszik ez zsugoriskodás,de ez azért mégis elsősorban vállalkozás és másodsorban sport.
Ügyes kisfijú vagy chester, dejezt eddig is tuttuk. Kicsit néha csapongsz, de ez jól áll neked. Köszke.
Ugyanezt megírhatod a Bears kapcsán is, bár túl nagy eltérés nem lenne a két cikk között.
Van minta frachise ellenpéldának?