A hétvégével lezárult a preseason, vagyis már tényleg nem kell sokat aludni ahhoz, hogy tétmeccset lássunk imádott ligánkból. A játékosok pihennek, mi pedig megpróbáljuk levonni a tanulságokat és érdekességeket a előszezon zárófordulójából 6 gondolattal – az extra pontra az egyetemi foci elindulásával egy kihagyott kísérlettel hódolunk.
A New York Giants értelmet adott a preseasonnek
A magam részéről elvesztettem a tüzet az előszezon meccsek követése iránt. Sok játékost nem ismerek, és nem is kell bűntudatot érezzek, mivel többsége úgyis ki lesz vágva, nincs tétje, nincs komolyan véve. Nem véletlenül vesz el ezekből a meccsekből az NFL az alapszakasz bővítés kedvéért, mindenkinek csak nyűg. A New York Giants viszont most megmutatta, hogyan lehet jól kijönni ebből az időszakból.
A Nagy Alma kék oldalán nem volt felhőtlen a hangulat, bizonytalan a vezetőedző sorsa, az irányítóhelyzet sem megnyugtató, és ezt megkoronázza a kimondottan nehéz sorsolás is, nehéz így motiváltnak lenni. Dabolléknak viszont sikerült, 3-0-lal zárták le a felkészülést. Ez nem lenne még akkora dolog, idén többeknek is összejött, sőt a Ravens sportot csinál abból, hogy előszezon meccsen sem ismer vereséget, de a Giantsnél láttam azt, hogy ennek több jelentősége van. A Patriots elleni kiütéses győzelem felvételei még azoknak is mosolyt csal az arcára, akiket hidegen hagy a Giants, önfeledt ünneplés minden labdaszerzés vagy pontszerzés után, a posztriválisok ölelkezve veszik tudomásul, hogy lehet alulmaradtak az egymás elleni csatában, de senkit nem érdekelt akkor, abban a majd’ 4 órában. Egy ilyen cudar helyzetben lévő csapatnak úgy gondolom ilyen lelki fröccs, magabiztosság injekció és motivációs löket kell ahhoz, hogy neki tudjon vágni ennek a nehéznek ígérkező szezonnak.
Az örömöt egyértelműen az irányítóhelyzet adta, hiszen az határozza meg leginkább egy csapat előrevetített szezonját. Russell Wilson ha nem is csúcsidőszakát idézte, de megnyugtatóan játszott, és vélhetően bebiztosította az eddig is jósolt kezdő posztot magának. Jameis Winston megnyugtató beugrónak tűnt, nem véletlenül keresték meg Joe Shoent csereajánlatokkal, de egyelőre mind elutasításra került. Még Tommy DeVito is úgy játszott a Patriots ellen, mint akinek a fülébe súgták, hogy a kezdőért van versenyben, holott neki ez lehetett a búcsúmeccse Giants irányítóként (bár a PS-be még visszavihetik, de meglepődnék, ha nem claimelné valaki). Nyilván a fő attrakció, a kíváncsi szemek célpontja az idei első körös Jaxson Dart volt, aki összeszedetten, nagy kockázatokat nem vállalva, de magabiztosan, és ami a legfontosabb, szinte hiba nélkül hozta le a három meccset, reményt adva annak, hogy ez egy jó projekt lehet a jövőben, illetve hogy nem kell tőle félni, ha már idén bekerül a kezdőbe.
Nyilván az előszezonból nem lehet kivetíteni az előttünk álló tétmeccseket, a 0-16-os Detroit Lions és a 0-17-es Cleveland Browns is veretlen preseasonnel vágott neki az alapszakaszuknak. De úgy érzem, hogy ezek a képsorok amiket láttunk, ezek értelmet adtak az előszezon fontosságának, és kicsit bennem is felizzították a már-már kialudt tüzet.