ELF: Semi-final összefoglaló

Augusztus utolsó hétvégéjén lejátszották a European League of Football elődöntőit, egy magabiztos és egy sima győzelem után meg is született az idei év döntős párosítása. Nézzük is meg, mi történt a két Semi-final találkozón!

Ez a mérkőzés nagyjából hozta az elvárásaimat, még a végső különbséget is jól jósoltam meg a felvezetőben – a pontok száma viszont alulmaradt az elvárásaimhoz képest. Mind a két csapat magabiztosan indította az első negyedet, két öt perces drive után egy-egy TD szerepelt az eredményjelzőn, a Storm oldaláról passzolva (Simon Foens dán WR), a Bécs részéről pedig futva (Karri Pajarinen finn RB). Utána viszont felléptek a védelmek, punt, turnover on downs, és interception következett a második negyed végéhez közeledve.

A félidő utolsó pár percében azonban újra az offense-eké volt a főszerep, előbb Yannick Mayr osztrák WR növelte a hazaiak előnyét egy pazar 42 yardos elkapott TD-vel, majd Brendan Beaulieu amerikai WR vette vissza a vezetést a vendégeknek egy közeli elkapással, így 14-14-es döntetlennel mentek pihenni a felek.

A harmadik negyed megint döcögve indult egy-egy punttal, majd a hazaiak kapták el jobban a fonalat; két touchdown is összejött nekik a negyed második felében (egy Florian Wegan osztrák RB elkapás, valamint egy 20y körüli Yannick Mayr elkapás), ezzel szemben a Storm-nak csak egy TD jött össze (Simon Foens 20y elkapás), azon kívül csak egy buta interceptionre futotta.

És akkor meglepetésre több pont már nem történt a mérkőzésen, a negyedik negyedet 0-0-val hozták le a csapatok; a hazai offense remekül égette az órát, negyedik kísérletekre is rámentek, hogy még jobban húzzák az időt, ezzel szemben a Nordic támadósora nem tudta feltörni a Bécs védelmét, és pontok helyett már csak turnover on downsokra futotta nekik. Így végül 28-20-ra a bécsi gárda győzedelmeskedett, és a tavalyi év után idén is ott lesznek az ELF döntőjében.

Ben Holmes amerikai QB remek mérkőzéssel segítette osztrák csapatát: 73%-os pontossággal passzolt (24/33), 260 yardjából 3 TD és 0 INT született, egyedül a rajta szerzett 2 sack nem néz ki olyan szépen. A földön is jó meccse volt a vikingeknek, a csapat 145 yardjából Pajarinen 92-t szerzett 1 TD mellett, továbbá 63 elkapott yarddal is hozzájárult a győzelemhez a finn. Mayr-nek volt kiemelkedő napja az elkapók közül (70y, 2 TD), de ahogy várni lehetett, megoszlott a labda a top targetek között, Bierbaumer és Horn is 5-6 elkapást és 44-45 yardot hoztak össze. A védelem földön és levegőben is brutális volt, a 2 sack mellett összejött 5 TFL, 10 leütött passz és 2 interception is. Abszolút elit teljesítmény a bécsi defense-től.

A Storm oldalán már sokkal kevesebb dolog működött igazán. Jadrian Clark ugyan mindent megtett, de sokkal szerényebb meccse volt a megszokottnál. 59%-os pontosság (27/46), 316y, 3 TD, 2 INT, 2 sack – próbálkozott a veterán legenda, de a hazai védelem remekül limitálta, és hibákra is kényszerítette. A várakozásoknak megfelelően nem volt vendég futójáték, a 25 total yardról nem is érdemes nagyon beszélni. Passzok terén az ismerős nevek hozták az elvártat, Beaulie 6/100 1 TD, Foens 6/81 2 TD, Botella 8 elkapásból 72y. A védelemnek sem volt nagy napja, interception nem sikerült, és a 2 sack mellé csak 4-4 TFL és leütött passz érkezett. Szép szezonja volt a Storm-nak, jól jöttek vissza a gödörből, amibe féltávnál kerültek, de ma egyértelműen a jobb csapat és a komplettebb keret diadalmaskodott.

Talán erre a meccsre lehet azt mondani, hogy csalódás – már amennyiben azt nézzük, hogy az előzmények szerint egy nagyon szoros, a végéig izgalmas mérkőzésre számítottunk. Ha azt nézzük, hogy mennyire lenyűgözően bivalyerős ez a Stuttgart, akkor már lehet bőven pozitívumokat és kiemelendő teljesítményeket találni. Puntokkal indult a találkozó, majd még az első negyedben felkerült egy-egy TD, a Surge oldaláról Reilly Hennessey amerikai QB futott meg egy rövid hatpontost, majd erre válaszolva Russel Tabor szintén amerikai QB tett fel egy 20 yardos futással pontokat a saját csapatának.

A második játékrész már egyértelműen a vendégeknek sikerült jobban, még úgyis, hogy Henessey az első drive-jukban eladta a labdát. Ezen kívül viszont nem volt hiba a Surge támadóknál, Michael Harley amerikai WR 8 yardos elkapásával sikerült átvenni a vezetést, és ezzel szemben a hazai offense akadozott, mindössze két puntra futotta a részükről, és így 7-14-es állással készülhettek a második 30 percre a felek.

Ami sok szempontból lemásolta az első félidőt: a harmadik negyedben mind a két csapatnak egy-egy TD jött össze (Tomiwa Oyewo ír RB 7 yardos futása, valamint egy újabb Russel Tabor rövid megiramodás), illetve szintúgy egy-egy punttal végződő drive-ot láthattunk, mint az első negyedben. A fő különbséget mégis a negyedik negyed jelentette: hiába volt csak 7 pont a München hátránya, a támadósoruktól csak egy Tabor interception és egy turnover on downs jött össze, ezzel szemben a Surge offense a lassú támadások mellett még egy TD-t is tudott szerezni (Henessey futott megy egy rövid hatpontost), így végül 27-13-as eredménnyel a vártnál nagyobb különbséggel (és sokkal kevesebb ponttal) a Stuttgart jutott be a hazai rendezésű döntőbe.

A München részéről pont azok a limitációk jöttek elő, amiket várni lehetett, csak a Stuttgartnak köszönhetően ezek jóval látványosabbak voltak. Nem működött a passzjáték, Tabor 44%-kal passzolt (12/27), mindössze 130 yardért, és az egy interception mellett nem született passzolt TD. Viszont a hazaiak támadófala ma otthon maradt, egyrészt Justin Rodney német futót 37 yardra tudta a Surge limitálni (cserébe Tabor 108 yardot és 2 TD-t futott, szóval erre még volt válasza a bajoroknak), de összesen 8 (!!!!) (nyolc) (!!!!) sacket szereztek Tabor-on a stuttgarti védők. Malik Stanley amerikai elkapót szintén ledominálták a vendégek, 4 elkapása és 45 yardja egy nagyon szürke teljesítmény a részéről. Jó szezonja volt a Ravens-nek, nem lehetnek elégedetlenek (bár annyira boldogok sem persze), de hiányzik még egy-két jobb elkapó ebből a keretből, és egy jobb pass defense se ártana a jövőre nézve.

A Stuttgart oldalán ezzel szemben minden működött, elképesztően erős ez a csapat. Hennessey 72% pontossággal adogatott (21/29), 240 yardjából 1 TD és 1 INT született, sacket nem szereztek rajta. Meglepetésre a futójátéka is élt a csapatnak, 105 yardot és 3 TD-t szereztek a földön, és mindez több játékos között oszlott el, nem egy lead back futotta végig a meccset. A levegőben sem volt ellenszer a Surge offense-re, ugyan Louis Geyer német WR ma kicsit limitáltabb volt (5/58), Harley-ra viszont nem volt ellenszere a Ravens-nek, 9 elkapásból 144 yard, 1 TD. És akkor a védelem… Róluk nem lehet nem szuperlatívuszokban beszélni: 8 sack, 7 TFL, 9 leütött passz, 1 INT. Elképesztő teljesítmény egy papíron nagyon jó offense és támadófal ellen. Ugyan az alapszakaszban néha akadozott a Surge, de saját stadionjukban rendezett döntőbe végtelen dominciával jutottak be.

—

Szeptember 7, 15:00, Stuttgart – ELF döntő, a Stuttgart Surge a Vienna Vikingst fogadja. Vitathatatlanul a liga két legjobb, legerősebb, legkomplettebb csapata jutott be, teljesen megérdemelten. Remélhetőleg az év legjobb meccse vár ránk vasárnap, az biztos, hogy ennél jobb párosítást kívánni sem lehetett volna.