Site icon Fűzővel kifelé!

A Patriots és a Steelers magabiztosan, a Chargers vért izzadva hozta a kötelezőt

renningan

Tele volt a forduló papíron lefutott meccsekkel. A Steelers és a Patriots összességében magabiztosan hozta is a kötelezőt, a Rams már megint megnehezítette a saját dolgát, a Chargersnél pedig hajszálon múlt, hogy 3-0-s kezdés után ne 3-3-mal álljanak. 

Cleveland Browns @ Pittsburgh Steelers 9-23

Ahogy az eredményből is látszik, nem volt egy szoros mérkőzés. A clevelandi védelem az első félidőben még tartotta magát, a Steelers csak mezőnygólokig tudott eljutni (3/3), a második félidőben viszont két támadásból rögtön 14 pontot és 152 yardot nyelt be az egység, utána már semmit nem számított a két 3&out. Myles Garrett mintha a pályán sem lett volna, a Jaguarstól cserével érkező Tyson Campbellt többször is megégették, miközben sem nyomást nem sikerült generálni, sem a futást úgy istenigazából megfogni.

A különbséget persze nem ez, hanem a vendég támadósor jelentette. Az újonc Dillon Gabrielnek pocsék meccse volt minden téren. A támadófal egyáltalán nem segített neki, hatszor sackelték a mérkőzés végére. A passzai folyamatosan emberhez mentek, de hol a saját elkapói, hol az ellenfél védői ejtették el, így a 29/52, 221 yard, 0/0 TD/INT arány egyszerre hízelgő és tragikus. Bónuszképp pedig úgy osztogatta a kórházpasszokat, mintha kötelező lett volna.

A Steelersnél viszont minden szivárvány és csillámpóni. Aaron Rodgers remekül funkcionált, sőt most volt pár rendszeren kívüli jó megoldása is. A támadófal jól muzsikált, DK Metcalf egy szörnyeteg (többnyire), Jalen Ramsey régi fényét idézi (két sack, hat tackle), a védőfal hasított. Ezen a meccsen minden holtszezonban hozott döntés igazolást nyert, bár azért egyelőre túlzás lenne nagyon magas polcra tenni ezt a csapatot (pláne egy Browns elleni meccs után), 4-1-es kezdés ide vagy oda.

Los Angeles Rams @ Baltimore Ravens 17-3

A Rams ismét kipróbálta, hogy tud-e annyit hibázni, hogy elveszítsen egy kötelező/agyonnyert meccset. Az első negyedben egy kihagyott mezőnygól és egy fumble volt az offense mérlege, de a félidőig is csak három pont jött össze – rossz volt nézni, pláne a padlón lévő, romokban heverő Ravens defense ellen.

A vendégek szerencséjére Baltimore-ban az offense is rottyon volt: Cooper Rush olyan bántóan rossz volt, hogy három negyed és 72 passzolt yard (valamint egy elveszített fumble és egy INT) után lecserélték. De volt elveszített labdája az első számú elkapó Zay Flowersnek is, és bár a futójáték működött Derrick Henryvel, de például négy tush push/QB-sneak/Henry-futással sem volt képes a gárda TD-t szerezni az 1 yardosról.

Az első félidő után így 3-3 volt az állás, de reálisan nézve csak egy csapat volt a pályán. Az pedig meg is nyomta a harmadik negyedet, két gyors TD után a Rams eldöntötte a találkozót. Aztán beállt Tyler Huntley, akivel egy fokkal működőképesebb volt a hazai offense, mivel lábon is hozzá tudott tenni valamit a játékhoz (passzjáték vele sem) – végeredmény mondjuk így is nulla feltett pont lett.

John Harbaugh talán ezért akarta büntetni a csapatát, a negyedik negyed végén ugyanis minden idejét kikérte, hogy 14 pontos hátrányban még legyen két perce visszatámadni. A végeredmény egy turnover on downs lett két sackkel, szóval nagyon megérte.

New England Patriots @ New Orleans Saints 25-19

Két teljesen más félidőt láthattunk: az elsőben nem volt punt és 38 pontot szereztek a csapatok, a másodikban pedig mindössze két mezőnygól született öt punt és egy fumble mellett. A meccset egyértelműen a Patriots kezdte jobban, amelynek a védelme ugyan nyelte a yardokat, de az első két támadásból csak két FG-t engedett az ellenfélnek. Eközben Drake Maye folytatta a Superman üzemmódot, és előbb egy mindössze négy-, majd egy 6 playből álló drive végén kiosztott két TD-passzt.

A Saints offense a második negyedre indult be igazán. A továbbra is meglepően jól és kiemelkedően lelkesen játszó Spencer Rattler szépen osztotta a zsugákat, ami előbb egy TD-drive-ban, majd egy újabb mezőnygólban manifesztálódott. A Patriots eközben csak egy turnover on downra volt képes, így kevesebb mint két perccel az első félidő vége előtt 16-14-re már a New Orleans vezetett.

Csakhogy Maye tényleg szuper és top 10-es szinten telesít. 1:20 elég volt neki ahhoz, hogy a saját 27 yardosáról indulva TD-t szerezzen, ráadásul egy 3 yardos futást leszámítva mindent ő pakolt fel a táblára.

A második félidőben már túl sok látványosság nem történt. Ebben valamilyen szinten a játékvezetés is benne volt, de összességében túl sok mindent nem befolyásolt. A Patriots a harmadik negyed legelején szerzett egy mezőnygólt, onnantól kezdve pedig a védelem megoldotta, illetve a mérkőzés végén az offense szépen lepörgette a maradék közel négy percet. A végeredmény szorosabb lett, mint amilyennek a látottak alapján lennie kellett volna, összességében bőven jobb volt a vendég csapat.

Los Angeles Chargers @ Miami Dolphins 29-27

A Chargers egy kétmeccses vereségsorozatot jött megszakítani Miamiba, de majdnem katasztrófa lett belőle. Pedig minden szuperül kezdődött, a Dolphins két play után eladta a labdát, majd a második támadásából puntolt. Előbbit egy mezőnygóllal büntették Justin Herberték, majd támadhattak az előny növeléséért. Azonban a drive vége egy fumble lett, ami után De’Von Achane azonnal futott egy 49 yardos TD-t.

Ezt követően nem is sikerült összerakni egy rendes drive-ot a félidőben, sőt a Dolphins effektíve dominált. A Chargersnek még két mezőnygólra futotta a szünet előtt, ami a Miaminak is összejött, sőt a hazaiak még ki is hagytak egy FG-t, így a 13-9-es vezetés még a Los Angeles számára volt hízelgő.

A momentumot viszont nem sikerült átmenteni. Herberték azonnal egy hosszú TD-drive-val kezdtek, majd Tua Tagovailoa második interceptionje után már 23-13-ra vezettek. Sőt, a következő Miami támadás 3&outtal végződött, ami után Herberték leégettek majd öt percet az órából, egy mezőnygóllal pedig 13 pontos előnyt csináltak a négypontos hátrányból.

A Dolphins viszont szépen felállt, Tagovailoa előbb egy 69 yardos, majd egy 82 yardos támadást vezetett, és mindkettő TD-vel ért véget (közte egy Chargers punttal). Azonban a vendégeknek még maradt 46 másodpercük, hogy az egypontos hátrányt megfordítsák. Herbert keze pedig ezúttal nem remegett meg, egészen a Dolphins 15 yardosáig vezette a csapatát, végül pedig egy könnyű mezőnygóllal behúzta a meccset a Los Angeles.

A Dolphinsnak egyébként még lett volna egy hajszál esélye, hogy valahogy eljusson FG-távolságba, ha mást nem legalább egy 70 yard közelivel próbálkozzanak, de Tua az egyetlen lehetőségéből eladta a labdát – egy középre menő, 5 yardos passzal…

 

Exit mobile version