Site icon Fűzővel kifelé!

Tovább robog a Patriots és a Colts, a Texans megverte a 49erst

katonadani

Screenshot

A Texans parádés védőteljesítménnyel és feléledő támadójátékkal magabiztosan győzte le a 49erst. A Patriots és a Colts vonata tovább robog, a Saintsé pedig tovább halad a kisiklás útján. 

Cleveland Browns @ New England Patriots 13 – 32

Bár a meccs elején még máshogy tűnt, ismét egy sima győzelmet szerzett a Patriots.

Harold Fannin kulcs elkapást mutatott be a Browns nyitó drive során, a végén pedig a touchwont is ő szerezte. A félidő hátralévő részére azonban több pontot nem tett fel a táblára a vendég csapat. A meccs szoros mivoltát félidőig a védelem és elsősorban Myles Garrett szolgáltatta. A Patriots képtelen volt folyamatos haladásra, egyszerűen mert a #95-ös minden playben ott volt a backfielden. Egészen hihetetlen, 5 sacket jegyzett, ami franchise rekord, saját csúcsát megdöntve. Egy közepes pass rushernek ez az éves termése, de Garrett a Pats támadófal fiataljai ellen egy meccs alatt összehozott ennyit. Igaz pár Maye lelkén is száradt, de adott fel a támadófal is bőven. Garrett lett ezzel a valaha volt legtöbb sackkel rendelkező játékos 30. éve előtt, megelőzve Reggie White-ot.

A hazaiak így félidőig csupán három field goalig jutottak, sőt a Browns védelméből Carson Schwesinger egy laposan dobott Maye passzt le is halászott, a Cleveland támadósora mégse tudta megragadni a lehetőséget.

A félidő után pedig lassan be is őrölte a New England az ellenfelét. A Browns támadósor teljesen megállt, a félidő utáni első három drive-juk: 3&out, interception, interception. Az utolsó kifejezetten látványos volt Jaylinn Hawkins részéről. Dillon Gabriel nem sokat próbálkozott a meccsen mélységi játékkal, de ha mégis, akkor Hawkins és Gonzalez rendre ott voltak az elkapók körül és akadályozták meg az elkapásokat.

 

Míg a vendégek eladogatták a labdát a harmadik negyedben, a Patriots eldöntötte a meccset. Mindhárom labdabirtoklásukkal touchdownt értek el. Drake Maye lelkén szárad egy pick és pár sack is, mégis ki lehet emelni, mert mindezek ellenére nyugodt volt a meccsen végig, amikor volt rá lehetősége kivárta a zsebben a passz opcióit, amikor pedig kellett maga indult meg. 282 passzolt yardja mellett 50-et szerzett a földön és kiosztott 3 touchdown passzt.

A Patriots sorsolása továbbra sem erős, de ők hetek óta hozzák a kötelezőket és aratnak könnyű győzelmeket belőlük. A Browns védelme és különösen Garrett pedig érdemelne már egy tisztességes irányítót, mert továbbra is egy bottom5 csapatnak néz ki a Cleveland, hiába tartotta ma is sokáig meccsben őket a védelem.

(alatriste)

San Francisco 49ers @ Houston Texans 15-26

A hazai csapat számára volt nagyobb tét a győzelem, hiszen messze kerülhettek volna a rájátszás helyektől egy újabb vereséggel. A terv már az elején látszott, esélyt sem akarnak adni Shanahannek (és McCaffrey-nek) hogy pontokat szerezzen a támadósora, ezt egy 9 perc 39 másodperces drive-val sikerült elérni. Sőt mi több, a teljes félidőben majdnem 25 percig(!) volt náluk a labda, ez 2019 óta a legtöbb birtoklási idő. Az elgondolás jó volt, a kivitelezésben azonban egy meddő fölénynek érződött, hiszen csak mezőnygólig jutottak az elején.

Ha ilyen defense-e van egy csapatnak, akkor mondjuk belefér, sokáig teljesen lemattolták Shanahant, a félidő végéig nem tudtak first downt szerezni, teljesen elnyomta a támadófalat a félelmetes houstoni defensive line. Aztán sikerült a TD a hazaiaknak, Nico Collins és Christian Kirk hiányában a kisegítő személyzetet az Iowa State támogatta, és Stroud megtalálta az újonc Higginst egy TD-passzal. Ekkor úgy tűnt, hogy a Texans nyeregben van, 16-0-ra vezettek, elkezdtek működni a nagyobb előrehaladást érő játékok, Mac Jonesék meg halmozták a 3&outokat, de aztán jött a reménysugár. Az utolsó pontszerzés után egy félpályáig visszahordott kickoff + büntetés kombóval máris jó kiinduló helyzetből indulhatott neki Jones a szépítésnek, majd megdobta az első valamire való passzát, amivel RZ távolságba kerültek. Aztán George Kittle a nemzeti tight end napon ellopta a show-t ezzel a hihetetlen TD-elkapással.

A momentum egy rövid ideig a vendégeknél volt, mert Stroud rögtön eladta a labdát (érdekes, hogy ez volt az első 49ers interception idén), és ha Lenoir egy picit hamarabb kapcsol, akkor a labdaszerzést követően lement volna, hogy megpróbáljanak egy mezőnygólt rúgni, helyette mint a fejetlen csirke rohangált, lepörgetve ezzel az órát.

A második félidőt a 9ers kezdte, a történések után azt hittem visszajönnek Shanahanék, de ismét egy 3&outtal lezavarta őket a védelem, majd Stroudék egy 6 perces drive-ból újabb hatpontost csináltak, ismét a saját kezükbe vették a gyeplőt a győzelmet illetően. A következő drive-ban mondjuk megizzadtak picit, a 49ers első normális drive-ját végigvitte, Jauan Jennings a pokolból (óriási drop) a mennybe (gyönyörű elkapás a gólvonal előtt) ment, és utána a kétpontost is megcsinálták, 8 pontra faragva a hátrányt.

A Texans azonban ma végre úgy játszott, ahogy egy szezon előtt stabil playoffcsapatnak várt brigádtól elvártuk, nem inogtak meg, folytatták a pontgyártást, Mac Jones pedig a végén egy endzone-ba dobott interpectionnel lezárta a találkozót. A 49ers támadósorára rá sem lehetett ismerni. A futásokat teljesen kivette az egyenletből DeMeco Ryans, McCaffrey 8 futásból 25 yardig jutott mindössze, a kilenc drive-jukból 5 punt, egy turnover és a legvégén egy turnover on downs jött össze. Várható volt, hogy előbb-utóbb nem jön ki nekik a lépés, és a változatosság kedvéért ma is volt négy sérültjük a védelemben, egészen elképesztő.

(chester)

Tampa Bay Buccaneers @ New Orleans Saints 23-3

Nagyon furcsa meccset hoztak össze a riválisok sok turnoverrel. Előbb Spencer Rattler vesztette el a labdát egy megiramodásnál, majd a Buccaneers az ellenfél 1 yardosáról négy kísérletből sem tudott bejutni a célterületre. Erre Rattler azonnal dobott egy pick-sixet a védőfalember Anthony Nelsonnak.

Aztán Rashid Shaheed kezéből ütötte ki a labdát Jamel Dean, amit Antoine Winfield Jr. vissza is hordott TD-re, de a visszahordást belefújás miatt elvették (nem hallatszott mondjuk). A visszahordott TD helyett viszont újabb turnover következett, mivel Chase Young kiütötte Baker Mayfield kezéből a labdát és össze is szedte, majd bevágtak egy mezőnygólt a nagyszünet előtt, így 7-3-ra vezetett a Buccaneers egy tényleg nagyon furcsa félidő után. Mindkét offense szenvedett és nagyon sok hibát követett el.

A második félidőre már jobban jött ki a Buccaneers, hiszen egyből végigmentek a pályán és ugyan a legnagyobb mai ellenfelük, a gólvonal megint majdnem megállította őket, de negyedikre csak sikerült begyömöszölni Sean Tuckernek a labdát – aztán kicsit később 55 yardról egy mezőnygólt is berúgtak. És mivel a Saints támadósora teljesen halott volt, így le is cserélték Spencer Rattlert, jöhetett a második körös újonc Tyler Shough! Ő pedig egyből dobott egy interceptiont, bár ez nem az ő hibája volt, Chris Olave bénázott. Egyébként Winfield szedte össze és ezt is visszahordta TD-re, de ez sem ért – szegény sok felesleges ünneplést hajtott végre a nap folyamán.

A Buccaneers rúgott még két mezőnygólt és magabiztosan, 23-3-ra megnyerte a mérkőzést. Shough nem csinált semmi különöset (17/30, 128 yard, 0 TD, 1 INT), csak rövid passzai voltak, amikor egyszer elengedte, akkor meg csúnyán elhibázta Shaheedot, aki simán besétálhatott volna egy hosszú TD-re. A futójáték egyáltalán nem ment, az elkapók pedig üres statisztikákat raktak csak fel a táblára. Nem volt egy nagy meccs a Buccaneers offense-től sem egyébként, összesen 212 yardot tettek fel a táblára, de a 4 szerzett labda a védelemtől simán elég volt így is.

(katonadani)

Tennessee Titans @ Indianapolis Colts 14-38

Az esélytelenek nyugalmával érkezett a Titans csoportriválisa otthonába, aminek a támadósora leigázza eddig a ligát. A sorminta ezúttal is folytatódott, az első negyedben 10-0-ra elhúztak, hála az Év Támadója díjra esélyes Jonathan Taylornak, aki 11. hatpontosát megfutva tette hozzá a magáét. A Titansnek erre még volt válasza, Tyjae Spears valahogy talált magának egy rést a pajzson, és egy 41 yardos futással a gólvonal közelébe juttatta a nashville-ieket, ahol egy újonc összjátékot láthattunk, Cam Ward passzolt Gunnar Helmnek. Mikor szerezze meg profi karrierje első touchdownját, ha nem a tight end napon?

A hazaiak nem estek pánikba, és TD-re TD volt a válaszuk. A továbbra is zseniális és változatos támadójátékokhoz most kellett egyéni villanás is, Michael Pittman nem mindennapi elkapással növelte csapata előnyét. Itt aztán leültek a felek mint az iszap, és puntháborúba ment át a folytatás, végül időkérés hiányában egy rögtönzött drive-ban 58 yardos mezőnygóllal szépíthetett volna a Titans a félidő vége előtt, de Slye csúnyán mellé rúgta a labdát.

Ward szemmel láthatóan nem adta fel és menni akart előre, de ez egy csapatjáték, a játékokat meg az edzők hívják. Hősünk emiatt rettentően bosszús is volt, a félidei kickoff után ugyanis a Colts 42 yardosán, 4&3-ra végül puntoltak, ami szemmel láthatóan nem nyerte el a tetszését. Főleg úgy, hogy amint befejezték ennek a jelenetsornak az ismétlését, Jonathan Taylor 80 yardos TD-t futott. Egészen elképesztő, hogy két futott TD-re van a Colts all-time franchise rekordjától, pedig még bőven nincs karrierje végén.

Azt se felejtsük el, hogy a Colts defense is fel tudott lépni, és igazából azt az egy Spears játékot leszámítva megfojtották a Titans támadásait. A futójáték teljesen súlytalan volt, Ward próbálkozott becsülettel, de lényegében ezt az offense-t rookie játékosok tartják víz felett, ne csodálkozzunk, ha ennyire futja. Mindeközben a Colts a negyedik negyed elejére eldöntötte a meccset, Taylor az idény során negyedik(!!!) alkalommal triplázni tudott, ezúttal “elkapott” TD-vel – megállíthatatlan az ember. Ezután már a cserék voltak a pályán a hazaiaktól, vagyis a meccs érdemi részét három negyed alatt letudták. A vendégeknek azért garbage time-ban sikerült egy sebtapasz TD-t szereznie a cserevédelem ellen, de ennek a fiatal offense-nek minden játékperc ajándék a fejlődés érdekében.

(chester)

Exit mobile version