Nehezen hozta a kötelezőt a Patriots és a Ravens, Shedeur Sanders győzelemmel mutatkozott be

A Patriots a vártnál szenvedősebben hozta a Bengals elleni mérkőzést, JJ McCarthy továbbra is kilátástalan Minnesotában, a Ravens hozta a kötelezőt a Jets ellen, Shedeur Sanders pedig győzelemmel mutatkozott be a Brownsban. 

New England Patriots @ Cincinnati Bengals 26-20

A mérkőzés előtt mindenkit egy sérülés foglalkoztatott: hogy Burrow játékra alkalmas lesz-e. Ez a sérülés téma sajnos átragadt a mérkőzésre is. Jóformán nem volt öt egymást követő játék sérülés nélkül. A Patriotsnak ennek ellenére sikerült behúznia a kötelező győzelmet, de ez sokkal nehezebben jött össze, mint ahogy szerették volna.

Az első támadásból a vendégeknek csak egy puntra futotta. Az ellentámadásból jött is a szokásos első támadásos Patriots-védekezés, és pontokat engedtek a Bengalsnak. Ezúttal viszont nem TD-t, csak egy mezőnygólt. Az első negyedben ezen kívül már csak két punt fért bele a két csapattól. Rémálomszerűen indult a második negyed a Patriots számára: a második playből Maye pick-sixet dobott. Henryt célozta, de nem értették meg egymást. 10–0 a Bengalsnak.

A következő támadásnál megrázta magát a bostoni csapat: végigmentek a pályán, és a drive végén Maye ezúttal megtalálta Henryt, aki TD-t szerzett. Ezzel meglett az első pontjuk.

Flacco megirigyelte Maye TD-passzát, és ő is dobott egyet, de a rosszat is „lemásolta”: a cornerback Marcus Jones szépen belépett a passzsávba, és már meg sem állt az endzone-ig. A félidőben még két mezőnygól született, de a Patriotsnál lehettek csalódottabbak, mert a Bengalsnak ehhez mindössze a félidő utolsó 28 másodperce kellett.

A második félidő elején a Patriots védelme lehúzta a rolót, és három puntot kényszerített ki, miközben támadóoldalon az első drive-ot ugyan megfogták negyedik és egynél az egyyardoson (ebben a támadásban a Patriots nyolc játékot indíthatott az öt yardon belülről), de a következő két támadásból két mezőnygól született. Így kényelmes, tízpontos előnnyel fordulhattak az utolsó hat percre. Ekkor viszont Flacco egy perc alatt végigvezette a Bengalst a pályán, és a Gonzalez által őrzött Mitchell Tinsleynek adott egy TD-passzt.

A Patriots a következő támadásból is eljutott mezőnygólig, így egy field goal már nem lett volna elegendő a hazaiaknak, és több nagy védekezésnek köszönhetően sikerült is kivédekeznie a Patriotsnak az utolsó támadást, ezzel lezárva a mérkőzést: 26–20-as vendégsiker. Külön kiemelendő Carlton Davis, aki két jó passzba is beleért.

Nehezebb győzelem volt ez a bostoniaknak az előzetes várakozásokhoz képest. A sztárjait nélkülöző Bengals (Burrow, Chase, Hendrickson) ellen ennél sokkal magabiztosabb siker lett volna az elvárás. Az a csapat ellen, amelynek még a Jets is 38 pontot pakolt fel, mindössze egy TD-t szerezni nem túl jó előjel a jövőre nézve.

A győzelemmel a Patriots 10–2-vel áll, és jelenleg egyedül vezeti a ligát, köszönhetően a Broncos bye weekjének is. A Bills vereségével pedig nagy lépést tettek a csoportgyőzelem felé is. Viszont a győzelem vezéráldozattal járt: több játékos is kidőlt, köztük Will Campbell. A Bengalst is sújtották a sérülések: Higgins, Flacco és Iosivas is megsérült (utóbbiak vissza tudtak még térni), de rajtuk kívül más sérültjük is akadt. Nem túl jó előjelek Burrow számára a jövő heti visszatérés előtt.

(bladzs)

Minnesota Vikings @ Green Bay Packers 6-23

Nem a támadófocit gyűltek össze megünnepelni Wisconsinban a csapatok vasárnap. A Packers épp annyit adott ki magából, ami egy magabiztos győzelemhez elég volt, látva a vendég csapat teljes kilátástalanságát. A Vikings, mely McCarthyval nagyjából minden meccsén szenvedett idén, tovább folytatta a sort. A csapat 145 támadóyardot ért el, amiből az irányító 87 passzolttal vette ki a részét – JJ továbbra sem tudta felvenni az NFL sebességét. A hazaiak védőfala végig ott lihegett a nyakában, 5-ször sackelték és két interceptionbe is belekergették a fiatal irányítót a negyedik negyedben, amikor már minden mindegy alapon menniük kellett az eredmény után.

A Packers az első támadósorozatából rögtön touchdownt ért el és a 7-3-as vezetésük innentől nem is forgott igazán veszélyben. A félidőig mindkét csapat még 1-1 további field goalt tudott a táblára tenni, de a második félidő elején hiába védekezte ki a Green Bay nyitó drive-ját a Minnesota, a puntot Myles Price elejtette. A red zone-ból indulva a sérült Josh Jacobst helyettesítő Emanuel Wilson a meccs második (egyben utolsó) touchdownját is megszerezte.

A Packers futójátéka 146 yardot termelt, amiből 107-tel vette ki a részét Wilson a touchdownja mellett. Az egyetlen skill játékos volt a meccsen, akit érdemes volt kiemelni. A túloldalon hiába álltak rendelkezésre a sztárok, Addison elkapás nélkül maradt, de a Jefferson – Hockenson duó sem jutott kombinált 70 yard fölé. A Packers oldalán a legjobb célpontok híján ismét Christian Watson volt a leading receiver, de ő sem érte el 5 elkapásból az 50 yardot sem. Love 139 egységet szerzett a levegőben és pár kulcspassz mellett inkább csak lemenedzselte a meccset. A vendég védelem megtette a magáét, nem sziporkázott a Packers támadósor sem, de hiába Flores tanítványainak korrekt meccse, még csak közel sem tudtak kerülni a győzelemhez.

Akiket ki kell azonban emelni, az a Packers védői. A korábbi első körös defensive tackle Devonte Wyatt és Micah Parsons is 2-2 alkalommal sackelte McCarthyt. Micah ma is tarthatatlan volt, de jó napja volt a védőfalból Garynek is, hiába nem került fel túl sok a statisztikai lapjára.

A Packers védelme 17-6-os állás után agyondominálta a meccset. A Vikings második félidős drive-jai: muffed punt – 3&out – 3&out – 3&out – interception – interception. A frusztráció jogos a csapatnál, hiszen JJ-vel sehova nem jut a támadósor, különösen a tehetséges fronttal rendelkező védelmek ellen. A szezon elúszott, így már lecserélni sem nagyon lenne értelme az idény hátralévő részére, hátha ez a pár meccs még jól jöhet a fejlődésében a 2026-os szezonra nézve.

(alatriste)

New York Jets @ Baltimore Ravens 10-23

Kötelező és könnyed győzelemnek ígérkezett ez a meccs a Ravens részéről, a két pályára lépő csapat között ugyanis ég és föld volt a különbség – papíron legalábbis. Ennek ellenére nem úgy indult a találkozó, mintha egy erős és egy gyenge gárda játszana egymás ellen: egy jó visszahordás (Jets) és egy sikeres 4. és 1 (Ravens), amiket ki lehet emelni az első negyedből, amúgy mind a két csapat 3-3 puntra volt csak képes egészen a második negyed közepéig. Négy perccel a félidő vége előtt végre megtört a jég, Tyrod Taylor vezetett egy jó drive-ot főleg Hall futásaival és Metchie elkapásaival, utóbbi pedig meg is szerezte a meccs első pontjait. Persze erre a Ravens is megrázta magát, de Zay Flowers remek elkapásai után csak 3 pont került fel a táblára, amivel el is mentünk a nagyszünetre.

A Baltimore kezdte a második félidőt, és az ő szempontjukból már jobban mutatott ez a negyed: két közeli Henry futott TD-vel 10 pontos előnyt tudtak kialakítani a meccs végére fordulva, míg a Jetsnek csak egy turnover on downs jött össze. Nem volt ezzel együtt sem lenyűgöző a Ravens támadósor, mind a két TD drive-juk borzasztóan akadozó volt, és csak egy-egy DPI büntetésnek köszönhetően jutottak az endzone közelébe, amúgy nagy eséllyel elakadtak volna. A negyedik negyed elején egy-egy mezőnygól jött össze a két csapattól, majd Breece Hall vált főszereplővé: előbb elszaladt egy labdával 40 yardra, majd az egy yardoson ezt egy fumble-lel vissza is adta a hazaiaknak. A maradék fél negyedben egy Baltimore FG-on kívül már nagyjából csak az óra égett, végül, ha még akadozva is, de behúzta a Ravens a kötelezőt.

Nagyon hasonló teljesítmény volt ez a Browns ellenihez; Flowers és Henry pár megmozdulással a hátán vitték a csapatot, segítették őket a (jogos) büntetések is. Lamar lényegében semmit se mutatott, 153 yard, 0 TD és 13/23-as mutató került a neve mellé – viszont csak egy sack volt rajta, a támadófal mindenképpen dicséretet érdemel. Mint ahogy a védelem is, bár ezt elvárjuk egy Jets ellen; háromszor sackelték Taylort, volt interception és kierőszakolt fumble is, főleg Kyle Hamilton villogott, még úgyis, hogy a meccset már nem tudta befejezni egy sérülés miatt.

A Jets oldalán is ki lehet emelni a védelmet, a pár villanást leszámítva jól limitálták az amúgy elég szürke Ravens offense-t. A támadóknál a Hall+Metchie kettős termelte a yardokat, előbbitől ezt elvártuk, utóbbi meglepően jól mutatott, és a csapata egyetlen TD-jét is ő szerezte. Tyrod Taylor is átlagos volt, 1 TD és 1 INT mellé 222 yardot passzolt 61%-os sikerességgel. Nem volt egy izgalmas meccs, a Ravens készülhet a Bengals elleni hazain tovább gyűjtögetni a győzelmeket, a Jets pedig nagy eséllyel már csak a draftra koncentrál majd idén.

(Maetthy)

Cleveland Browns @ Las Vegas Raiders 24-10

Shedeur Sanders első kezdő meccse egy ideig nem róla, valamint nem a támadósorokról szólt: 3-3 punttal nyitottak a csapatok. Két Quinshon Judkins wildcat TD azonban ébren tartotta a nézőket; az egyik egy 44 yardos punt return után született, a másik pedig egy 53 yardos Sanders passz után – mást nem mutatott egyik QB sem az első negyed során, de ez a passz impozáns volt a rookie-tól. A második negyedben Jeanty és Sanders tartotta életben a hazai csapat reményeit, előbbi egyedüliként cipelte vállán az offense-t, de így is csak egy kihagyott 48 yardos mezőnygólra futotta, utóbbi pedig egy nagyon amatőr interceptionnel adta vissza a labdát a Raidersnek, és most már bement a 41 yardos FG. A félidő hátralévő része puntháborúval folytatódott, ötöt is láthattunk, azon kívül egy darab bizarr Jeudy fumble (Chinn által kiharcolva) dobta fel a hangulatot. Az eddig látottakat jól foglalja össze, hogy 5 darab Browns sackkel mehettek a csapatok pihenőre.

Semmi sem változott a második félidőre, a harmadik negyed 0 pontot, 3 puntot és két turnover on downst tartogatott számunkra. Legalább az utolsó negyedben történt pár szebb dolog, Shedeur Sanders megszerezte az első TD-jét az NFL-ben; egy swing passzából rohant el Dylan Sampson 66 yardot, illetve Jeanty is elkapott egy TD-t, ezt már garbage time-ban. A két perces figyelmeztetés előtt jött össze Myles Garrett harmadik, csapatának a 10. (!!!) sackje, amivel lényegében lezárult a mérkőzés, még az is belefért, hogy a meccs végén az ellenfél 29 yardosáról puntoljon a Browns.

Sanders győzelemmel mutatkozott be, bár sokat nem tett ehhez hozzá, egy nagy passza volt, azonkívül a 209 yardjából 66-ot Sampson tett hozzá. Egy buta intje volt, de amúgy vállalható szürkeséget hozott, továbbra is neki kell kezdenie Gabriel helyett. A Cleveland offense legnagyobb erőssége Quinshon Judkins, két TD-je mellett folyamatosan tudja termelni a yardokat, nélküle semennyit nem mozogna ez a támadósor.

A Raiders offense sem sokkal jobb ám, Geno Smith 44-szer passzolt, 30-szor talált embert 285 yardért, cserébe 10-szer is sackelték – botrány előtte a támadófal, Jeantyn és Bowersön kívül pedig senki kiemelkedő nincs ebben a támadósorban. Tény, a liga egyik (ha nem) legjobb védelme ellen játszottak, a garbage time-ig a Browns defense teljesen lenullázta a Raiders támadókat, csak az nem jegyzett sacket, aki nem akart; a 13 TFL mellé még érkezett 5 leütött passz is. Myles Garettre továbbra sincsenek szavak, 18. zsákolását szerezte a szezonban a mostani hárommal együtt, emellé jött még 4 tackle for loss és 2 forced fumble is – most már tényleg nevetséges lesz, ha nem ő lesz a hét védőjátékosa. A Browns védelem bárkit képes szétszedni, ez jó jel lehet Sanders betanulására, a Raiderst meg bárki meg tudja verni, újra nulláról kellene ott kezdeni mindent.

A mérkőzés után ki is vágták Chip Kelly támadókoordinátort.

(Maetthy)

0 0 votes
Article Rating
Subscribe
Notify of
1 Comment
Oldest
Newest Most Voted
Inline Feedbacks
View all comments
Hurrá Torpedó
Hurrá Torpedó
2025-11-24 11:43

Pats meccs:
“Nehezebb győzelem volt ez a bostoniaknak az előzetes várakozásokhoz képest.”
Ez pontosan így van, ugyanakkor voltak olyan csapatok a fordulóban, ahol az előzetes várakozásokat még nehezen sem sikerült hozni (Bills, Eagles).
Most talán csak a Ramsra tudnám rámondani hogy konzisztensen jó.

Egyébként hogy 8 próbálkozásra nem sikerül bevinni 5 yardról a TD-t az fájt (amiből több lehetőség 1-2 yardról ment csak. Pontosabban sikerült egyszer, ami támadó sárga zászló miatt lett visszafújva). Aztán később volt még 3 próbálkozás, és 4&1 goal szituban inkább FG-t rúgtak. 14 elérhető pontból lett így csak 3. Ezeket a lehetőségeket be kell húzni, és akkor nem szoros a vége, és nem kell a D#-nek szurkolni, hogy állítsák meg Flaccot.

Én nem tudom mit ittak a Bengalsnal, de dominálták a LOS környékét a védők. Azok a védők, akik hetek óta történelmien gyengék. Nyilván az emberanyag nem lett jobb. Most vagy egy jó matchup volt a Pats, vagy passz.

Mondjuk visszajöttek a JMD féle semmire sem jó középső futások -1..+3 yardért. Számtalan volt belőlük. Nem volt jó nézni. Remélem tanulnak a meccsből, lenne mit elemezni.

Last edited 3 months ago by Hurrá Torpedó
1
0
Would love your thoughts, please comment.x
()
x