Tripla meglepetés járt a pulykához!

Izgalmas meccsekre lehetett számítani a hálaadásnapi meccsdömpingen, de a konszenzus így is Lions, Chiefs és Ravens győzelmet várt a Packers, Cowboys, Bengals trió ellen. És ahogy az ilyenkor lenni szokott, jött a meglepetés – háromszor is!

Green Bay Packers @ Detroit Lions 31-24

Hasonló előjelekkel készülhetett a két NFC North rivális a hálaadásnapi rangadójukra, mind a két oldalon voltak ugyanis olyan fontos sérültek, akikre kezdőként számítottak volna, mint például Kerby Joseph safety a Lions, vagy Karl Brooks DT a Packers oldalán – és mind a két csapatnak kritikus volt ez a meccs a rájátszás és a csoportjuk szempontjából is. Az első negyed a védelmekről szólt, 3 puntot és 3 pontot láthattunk csak, utóbbiak a Packers oldalán az első drive-ból születtek, ahol ugyan remekül haladtak a Sajtfejek, de a redzone előtt Love nem találta meg a célpontjait, így maradtak a rúgásnál. Mindeközben a Lions offense-nek csak 10 yard és egy first down jött össze ugyanennyi idő alatt; ami viszont nagyobb probléma volt, hogy Amon-Ra St. Brown megsérült a második drive során, és már nem is tudott visszatérni a mérkőzésbe.

Na de a második negyedben már felpörögtek a dolgok, két-két TD-t is felpakoltak a csapatok! Előbb Dontayvion Wicks húzott le 4. és 2-re egy 22 yardos hat pontost (bár vitatható, hogy sikeres, befejezett elkapás volt-e), majd végre a Lions offense-nek is összejött egy jó drive, aminek a végén David Montgomery futott be wildcat formációból a célterületre. Nem lassítottak a támadók, a Packers szintén egy remek drive-val válaszolt, most Romeo Doubs szerezte meg újfent negyedikre csapata következő TD-jét, ám a hazaiaknak volt még bő két perce arra, hogy Jameson Williams egy 22 yardos touchdown elkapással válaszoljon, így mindössze 3 pontos Packers előnnyel mehettek a felek a szünetre.

Szerencsére a második félidő is ezzel a lendülettel folytatódott, még akkor is, ha a Lions első támadása elakadt a félpályán 4. és 3-ra. Cserébe Love szinte azonnal eldobott egy félpályányi passzt, amit Christian Watson játszi könnyedséggel húzott le a nála két fejjel alacsonyabb Amik Robertson mellett, újra 10 pontra nőtt a vendégek előnye! Továbbra sem találták a védők a pályát, újabb touchdown váltással jelentkeztek a csapatok: előbb Isaac TeSlaa húzott le egy hatost (sokat segített ebben Goff 24 yardos futása nem sokkal előtte), majd Wicks jelentkezett be a második elkapott TD-jével a Green Bay oldalán. A negyedik negyedig kellett várni, hogy a védelmek újra megérkezzenek a meccsbe egy Lions turnover on downs-szal és egy Packers punttal – igaz, itt elmaradt egy DPI büntetés, amivel mehetett volna tovább a Green Bay.

3 perccel a meccs vége előtt azonban újra egy labdabirtoklásnyira csökkent a különbség: jól haladt a Lions offense, de Parsons sackje után (kettő is volt neki ebben a drive-ban) Dan Campbell inkább mezőnygólt választott, így 7 pontra zárkózott a Detroit. A Green Bay előtt állt a feladat, hogy lezárja a meccset, és végül egy merész 4. és 3 után Dontayvion Wicks elkapásával sikerült is megszerezni azt a first downt, ami után már csak le kellett pörgetni az órát; a Packers idén másodjára is megverte a Lionst!

Kiváló meccset kaptunk a két csapattól. Az igazán kiváló azonban a Packers támadói voltak: Jordan Love csak 60%-os pontossággal passzolt, de 234 yardjából 4 TD és 0 Int született – ez főleg a második félidőben vált fontossá, amikor is a Lions védelme fellépett a futás ellen, jól limitálták az addig remekül futó Josh Jacobst, és így fel kellett pörögnie a passzjátéknak. Ezen a téren Dontayvion Wicks volt az etalon, 7 labdából 6-ot húzott be 94 yardért és 2 TD-ért, több elkapása is emlékezetes volt ezek közül. Rajta kívül még Watson és Doubs vette ki aktívan a részét a támadók sikereiből – na meg a Lions védelem, akiknek igazából nem volt válasza a Packers passzjátékára, mint ahogy a front 7 is csöndes volt Hutchinsonnal együtt, sacket sem sikerült szerezniük Love-on. Beszédesek a negyedik kísérletek is: Packers 3/3, Lions 0/2.

Nagy gyomrost kapott a Detroit offense Amon-Ra St. Brown kiesésével. Goff (20/26, 256yard, 2 TD, 0 INT) és Jameson Williams (7/10, 144y, 1 TD) remek teljesítményükkel próbálták a víz fölött tartani az offense-t, de rajtuk kívül nem nagyon lépett fel senki a társaik közül. Nem úgy a Packers védelem: kiválóan limitálták a futásokat, Gibbs néhány elszaladáson kívül magához képest csendes volt, és Montgomerynek is csak egy TD jutott, yardok már nem igazán. Ki kell emelni a 3 sacket Goff-on, amiből Parsons jegyezte mind a hármat: ezzel ő lett az első játékos a történelemben, aki az első 5 NFL szezonjában mindig elért legalább 12 sacket. A Packers ezzel a győzelemmel hatalmas lépést tett a play-off (92%) és az NFC North megnyerése felé, a Lions esélyei viszont 55%-ra estek vissza, és St. Browns sérülésének komolyságától függetlenül az elmúlt három meccs alapján lehet ideje elkezdeni kongatni a vészharangokat Michiganben.

(Maetthy)

Kansas City Chiefs @ Dallas Cowboys 28-31

Fontos mérkőzéssel jelentkezett a hálaadás Texasból, a Chiefsnek továbbra is szüksége volt minden győzelemre a rájátszás eléréséhez, a Cowboys pedig az Eagles elleni pompás comeback győzelem után próbált az utolsó kis play-off szalmaszálakba kapaszkodni. Mind a két csapat a támadófalakkal kapcsolatban kapott rossz híreket a meccs előtt, a Kansasnél Trey Smith guard, a Dallasnál Tyler Guyton tackle nem tudta vállalni a játékot. A hazai offense kezdte a meccset, és nem túl szépen: a harmadik snapnél Prescott elnézett egy coverage-t, és a corner Jaylen Watson kezébe passzolt – amit Rice szinte azonnal egy 27 yardos TD elkapással bosszult meg. Még két hatpontost hozott az első negyed, a kezdeti sokkból felocsúdva egy akadozó drive végén CeeDee Lamb kapott el egy TD-t, a visszatámadásból pedig Travis Kelce húzott le 4-re egy 2 yardos passzt a célterületen belül.

A második játékrész viszont a hazaiakról szólt, előbb egy 49 yardos mezőnygóllal, majd Malik Davis RB 43 yardos futott TD-jével (aminél a Kansas defense kapitulált, és csak külső szemlélőként vettek részt aktív védekezés helyett) átvette a vezetést a Cowboys. Még 3 perce volt a Chiefsnek egy záró drive-ra, de csak az egész negyedre jellemző szenvedésük folytatódott, valamint sok büntetéssel is nehezítették a saját dolgukat, így végül három pontos Dallas vezetéssel mentek a csapatok pihenni.

A harmadik negyedben jelentősen belassult a mérkőzés, három punt mellett egy 36 yardos Dallas mezőnygóllal indítottak a csapatok – és vitathatatlan, hogy ugyan felléptek a védelmek, de sokkal inkább a támadósorok voltak szürkék, főleg a Chiefs oldalán, ahol ekkor már szinte a teljes kezdő OL lecserélődött sérülések miatt. A negyed végén végre megrázta magát a Kansas, Mahomes levezényelt egy korrekt drive-ot, és az utolsó 15 perc elején Rashee Rice elkapásával 4. és 3-ra visszavették a vendégek a vezetést. Amire gyorsan válaszolt is a Dallas egy Javonte Williams TD-vel és egy sikeres két pontossal; itt viszont sokkal inkább Pickens YAC mesterművét érdemes kiemelni és visszanézni. Mint ahogy Lamb 51 yardos elkapását is, ami után egy mezőnygóllal már 10 ponttal vezettek a hazaiak.

De Mahomes is tartogatott nekünk visszanézni valót, elképesztő menekülése után előbb kiosztott egy 42 yardos passzt Worthynek, majd egy touchdown passzt Marquise Brownnak (aki pazar toe tippel tartotta bent magát), és újra szorossá vált a meccs. A Dallas offense viszont úgy jött ki a maradék bő 3 percre, hogy ők most lezárják ezt a mérkőzést, és hathatós Kansas segítséggel (két DPI büntetés) sikerült is nekik, Pickens elkapása után már csak a térdelések voltak hátra, a Cowboys egy héten belül mind a két tavalyi Super Bowl résztvevőt legyőzte az AT&T Stadiumban.

Megint remek volt a Dallas offense, néhány szürkébb drive-ot leszámítva a sztár elkapók vezetésével gond nélkül tudtak haladni. Prescott 70%-kal passzol (27/39), a meccs eleji interception után lényegében nem hibázott, 320 yardot és 2 TD-t dobált össze. Jól jellemzi a falak csatáját, hogy nem volt sack az irányítón, cserébe a futás limitálás korrektül sikerült a Chiefs részéről, Malik Davis hosszú TD-jén kívül Javonte Williamst 59 yardon tudták tartani. Akikre nem volt válasz, az Lamb és Pickens, előbbi 9 passzból 7-et kapott el 112 yardért és 1 TD-ért, utóbbi viszont csak 6 labdát kapott el 13 célzásból, de ezek jellemzően kritikus pillanatokban születtek. Jól jellemzi továbbá a két WR dominanciáját, hogy négy DPI-t is bedobtak rájuk, és ebből három ráadásul Trent McDuffie-n született. És ha már büntetések, ezek is jelentős szerepet játszottak a végkimenetelben, a Kansas ugyanis 119 büntető yarddal hozta magát nehéz helyzetekbe a Cowboys 50 yardjával szemben.

Nem működött viszont túl jól a Chiefs támadósora, és ez még azzal együtt is igaz, hogy nagyon nehéz úgy hatékonynak lenni, hogy a támadófalból három kezdő is kidől, Trey Smith meg alapból nem volt bevethető – ezt főleg Jadeveon Clowney használta ki, aki csapata 3 sackjéből kettőt jegyzett, és 2 TFL is összejött neki. Mahomes 68%-os pontossággal passzolt 261 yardot és 4 TD-t, ezek (főleg a TD-k száma) egyértelműen jól mutatnak, de közben a hosszú labdáinak a többsége továbbra is pontatlan volt, és ez egy ideje egy aggasztó tendenciát mutat. A futójáték a várakozásokkal megegyezően nem létezett, a Hunt+Pacheco párost 74 yardra limitálta a Cowboys (újfent) meglepően jól fellépő védelme. Worthy és Kelce korrekt meccse mellett Rashee Rice-t kell kiemelni, lőlapja 8/12, 92 yard, 2 TD – kulcs szituációkban mozgott miatta az offense, nélküle nehéz nem azt mondani, hogy sokkal rosszabb lenne a Kansas mérlege. Nagy pofon volt ez a Chiefsnek, így ugyanis 43%-ra csökkentek a rájátszás esélyeik, innentől nagyjából nem hibázhatnak, ha akarnak még január közepén is focizni. A Cowboys esélyei 29%-ra nőttek, ami még mindig nem sok, de az elmúlt meccseken megmutatták, senkinek sem szabad leírni őket.

(Maetthy)

Cincinnati Bengals @ Baltimore Ravens 32-14

A Ravens egy huszáros hajrával átvette a vezetést az AFC North-ban, az 1-5-ös kezdés után 6-5-tel fogadhatta a 3-8-as mérleggel rendelkező Bengalst. Kötelezőnek tűnt a győzelem még úgy is, hogy Joe Burrow hosszú kihagyás után visszatért, a végeredmény viszont egy kvázi kiütéses vendég siker lett.

Az első negyed még relatíve jól sikerült a Ravensnek. A Bengals ugyan jól kezdte a meccset, de egy 10 playből álló drive végén csak mezőnygólra futotta, ellenben Lamar Jacksonék – mint forró kés a vajon – átgyalogoltak a vendégek történelmi mélységben lévő védelmén. Sőt, ezután jött egy 3&out Burrowéktól, és bár Jackson kezéből kiverték a labdát a saját 2 yardosánál, a védelem előrelépett és a Bengals pont nélkül fejezte be az óriási ziccert.

Ami viszont csak pillanatnyi megingásnak tűnt a Ravens részéről, az végül rendszerszintű probléma lett. Burrow-ék kivédekezése után ugyanis 3&out következett, ami után a Cincinnati egy újabb FG-t tett fel a táblára. Majd Isaiah Likely szerzett egy 44 yardos TD-t, ami – mint kiderült – csak egy 43 yardos fumble lett: a tight end kezéből az utolsó centimétereknél verték ki a labdát. Ezt a kicsit még rozsdás Joe Burrow csak egy újabb mezőnygóllal tudta büntetni, de egy punt-váltás után ismét fumble-t vétett a Ravens egy Lamar sack után. Vendég TD ebből sem született (csak FG), de a sok hazai hiba után így is 12-7-re vezetett a Bengals a félidőben.

A Ravens kezdte a második félidőt – egy 3&outtal. Burrow-ról viszont lekopott a rozsda, elkezdte szórni a szebbnél szebb passzokat, 3&9-re pedig megtalálta Tanner Hudsont egy 14 yardos TD-ért. Erre még tudott válaszolni a Ravens (Keaton Mitchell futott TD), azonban a Bengals ismét szerzett egy hatpontost: ezúttal Andrei Iosivas kapott el egy 29 yardos TD-t 3&9-re.

Egy pillanatig úgy tűnt, hogy ebből lehet egy jó kis pisztolypárbaj, de 26-14-es vendég előnyben megütötték Lamar Jackson kezét, amiből Demetrius Knight INT-t szerzett. Ekkor már a negyedik negyedben jártunk, a Bengals újból mezőnygólt szerzett és eldöntötte a meccset. A végére még maradt egy Ravens turnover on downs és egy Zay Flowers fumble, illetve egy Bengals fumble, valamint Evan McPherson belőtte a hatodik mezőnygólját is (két extra mellett).

Burrow-nak 46 passzkísérletéből csak 24 volt jó, de így is dobott 261 yardot és két TD-t eladott labda nélkül. A Ravens defense nagyon gyengén teljesített, szinte alig helyezett nyomást az irányítóra, a futást is csak mérsékelten tudta megfogni, végül 382 yardot termelt a Cincinnati. Az elkapók közül Ja’Marr Chase hét elkapásból 110 yardot tett be a közösbe, köztük egy 43 yardos játékkal, de rajta kívül még öt támadónak volt legalább 11 yardos elkapása.

A legjobbjait nélkülöző Bengals védelem szintén meglepően jól teljesített. Jacksonon viszonylag nagy volt a nyomás, kétszer sackelték (Joseph Ossai vállalta mindet magára) és még háromszor meg is ütötték. Ez nagyon nem ízlett neki, volt két fumble-je (az egyik egy ön-fumble) és egy INT-je, de rajta kívül még két turnovert hozott össze a Baltimore, öt labdavesztéssel (a turnover on downst nem számítva) pedig nagyon nehéz nyerni.

A Ravens talán jobb, mint a Steelers, de nem sokkal. Ha jön a papírforma, akkor a forduló után mindkét gárda 6-6-tal fog állni, miközben játszanak még egymás ellen kétszer. Ezen kívül a Ravens pályára lép még a Packers, a Patriots és a Bengals ellen, a Steelers pedig a Dolphins-Lions-Browns trióval meccsel. Sőt, a Bengals sorsolása a legegyszerűbb (Bills, Ravens, Dolphins, Cardinals, Browns), abszolút elképzelhető, hogy kettővel többet nyerjen a riválisoknál, a csoporton belüli mérlege pedig (pláne ha a Cleveland mellett a Baltimore-t is sikerülne újra elkapni) neki lenne a legjobb. Egyáltalán nem lefutott ez a párharc.

0 0 votes
Article Rating
Subscribe
Notify of
2 Comments
Oldest
Newest Most Voted
Inline Feedbacks
View all comments
Zotya
Zotya
2025-11-28 09:26

A Chiefs-Lions duóra csak az 1-es és 2-es korongot tettem, szóval azokat kisebb meglepetésnek gondolom.
Viszont a Ravensben biztos voltam, úgyhogy rájuk a 15-ös ment :D
#AzEhetiRanglistaÉlénSemÉnFogokVégezni

5
0
Saincee
Saincee
2025-11-28 14:58

A Packers ezt a meccset nem húzta volna be, ha MLF nem veszi fel Dan Campbell stílusát és aggresszivitását. Végre tetszett. hogy nem csak a tutira megy, hanem bátran odaadja a labdát Love kezébe (milyen érdekes, működött is.) A Timoutos szitunál, ha az False Start akkor más a meccs. Wicks TD adható volt, bár nagyon határeset, hogy a bal lába lent volt-e amikor kontrollálta a labdát. Pályán megadták, lehet, hogyha nem adják a pályán akkor azt a döntést se változtatják meg… Hozzáteszem gyönyörű az a FOX-os kép, amikor az egyik Downjudge kolléga végignézi, ahogyan Amik Robertson lefogja Watson bal kezét 3. és 4-re, majd nem dob rá azonnal zászlót. Sajnos voltak rossz döntések ide is oda is.

2
0
2
0
Would love your thoughts, please comment.x
()
x