A Texans védelme és Derrick Henry szállította a szombati győzelmeket

Egy védő- és egy támadócsatát láthattunk a két szombat esti/éjjeli mérkőzéseken. Előbb a Texans tudott felülkerekedni a Chargersön, majd a Ravens a Packersön Derrick Henry elképesztő teljesítményével. 

Houston Texans @ Los Angeles Chargers 20-16

A vendégek kezdték a mérkőzést, és nem sokat vacakoltak Stroudék; a harmadik playből előrevágott a QB egy hosszú labdát a rookie Jayden Higginsnek, aki egy 75 yardos TD-vel köszönte meg a hazai védelemnek, hogy a secondary még nem érkezett meg a meccsbe. És a folytatás is álomszerű lett: gyorsan visszakerült hozzájuk a labda, majd újabb pár játék után most a másik Iowa State rookie, Jaylin Noel kapott el egy 43 yardos TD-t.

Itt viszont megálltak a csapatok (mondjuk, a Chargers még be se indult), 5 puntot is láthattunk a második negyed közepéig. Akkor viszont Stroud nem túl jól kinéző passzába beleért egy védő, majd az Derwin James kezében landolt – viszont a megkésett karácsonyi ajándékot csak egy hármasra tudták beváltani a hazaiak. Drámát is kaptunk a félidő végére; végre mutatott valamit az LA offense, beakadt egy 60 yardos passz Quentin Johnstonnak, hogy aztán Herbert következő labdája már a redzone-on belül felpattanjon, és azt Al-Shaair húzza le. De itt nem álltunk meg, pár játékkal később Stroud dobott újra interceptiont, ez most Elijah Molden kezében kötött ki – viszont ebből még csak a hármas se jött össze, a megbízhatóságáról híres Dicker 32 yardról mellé rúgta a bőrt. 11 pontos vendég előnnyel mehettek pihenni a felek, Stroud két hosszú TD passzát leszámítva inkább emlékeztetett a meccs többi része a Tank Bowlra, mintsem egy korai rájátszás csatára.

A harmadik negyed hasonló színvonalon folytatódott; a puntok, sackek, fumble-ök és majdnem interceptionök mellett a vendégek egy FG-t tudtak összehozni, a Chargers azonban a negyed végén megrázta magát, egy kiváló Justin Herbert futás után újra lőtávolságba kerültek, majd Oronde Gadsden 1 yardos elkapásával 7 pontra csökkentették a hátrányukat. A záró negyedből is pont nélkül ment le 8,5 perc, amikor is a Texans egy 44 yardos mezőnygóllal két labdabirtoklásnyira növelte az előnyét. Nem adta fel viszont az LA még, pár nagyobb passz (és néhány kedvező büntetés) után a rookie Omarion Hampton futott be közelről, így 3,5 perccel a vége előtt közelebb tudtak zárkózni a hazaiak – de csak 4 pontra, mert Dicker újra hibázott. A labdát viszont már nem kapták vissza; egy határeset illegal contact büntetéssel összejöttek a szükséges first downok a Texansnak és kitérdelték a végét.

Nem kaptunk egy kiemelkedő színvonalú mérkőzést – a védelmek nagyon odatették magukat, de kellett ehhez a támadósorok gyengélkedése is. Herbert nem tudott kibontakozni a pocsék fala mögött, 66%-kal passzolt 236 yardot 1 TD és 1 INT mellett, de 5 sack is volt rajta; szemre ez sokkal többnek tűnt, illetve nonstop nyomás alatt játszott. Abszolút nem ment a futójáték, Hampton csak levegőben tudott felmutatni valamit (8/8, 31y), de az elkapókat is jól levette a Texans kiváló védelme, Quentin Johnston lőlapja néz ki a legjobban (5/8, 98y). Meg kell említeni a speciális egység betlijeit is: Cameron Dicker 3+1 pontot égetett el (épp ennyi lett a különbség), míg JK Scottnak több rossz puntja is volt, köztük egy 22 yardos. Nem volt rossz a Chargers védelem, főleg a Houston elkapóit tudták jól limitálni (kivétel persze a meccs eleji két nagy TD), cserébe a front kevésbé volt hatékony, a futást csak lassítani tudták, és közben sacket sem tudtak szerezni Stroudon. Lőttek az LA csoportgyőztes álmainak, ezzel a vereséggel eldőlt, hogy biztosan idegenben kezdik majd a rájátszást, a kérdés már csak a kiemelés.

A Houston tapad a Jaguarsra, a PO már nekik is biztos, és még egy kevés esélyük a csoportgyőzelemre is van, de valószínűbb itt is az 5-7. kiemelés. Stroudnak gyenge közepes meccse volt, 57%-os pontosság mellé 244y 2 TD 2 INT társult. Minden fő elkapója felé repült 4 labda, de ezekből a két nagy TD-n kívül inkább csak kiegészítő yardok születtek. Egész korrekt volt a futójáték, Marks 71 yardot futott 19 cipelésből, de Jordan is összehozott 36 yardot 8 próbálkozásból. A védelem is odatette magát, jobban is, mint a hazaiaké: folyamatosan Herbert arcában voltak, és néhány drive-ot leszámítva abszolút dominálták a Chargers támadókat, főleg a földön. Ami a lényeg, hogy megvan a rájátszás mind a két oldalon; ami viszont kevésbé biztató, hogy csak a védelmek képviseltek ma PO szintet, a támadósorok egyáltalán nem – de egészen eltérő magyarázatai lehetnek erre a két gárdának.

(Maetthy)

Baltimore Ravens @ Green Bay Packers 41-24

A védőfoci után pedig kaptunk egy abszolút támadófocis meccset, így minden szurkoló élvezhetett valamit a szombat éjszaka folyamán. Ráadásul a két gárda két ellentétes taktikát is választott erre: a Ravens a futást tolta le az ellenfele torkán, a Packers pedig a levegőben brillírozott.

Ezt tökéletesen mutatja a mérkőzés eleje. A Ravens levezetett egymás után kettő 13 playből álló 80 yardos drive-ot legfőképpen Derrick Henry vezetésével, aki mindkét touchdownt is megszerezte. Eközben a Packers konkrétan két játékból ment végig a pályán, Malik Willis két remek labdát osztott ki Romeo Doubsnak, majd Christian Watsonnak, utóbbi a célterületre is befutott.

Igen ám, de itt a Packers elkezdett bénázni. Előbb egy negyedik és inches helyzetet nem sikerült megoldaniuk a saját térfélen, majd szintén a saját térfélen a center Sean Rhyan túl hamar adta a snapet és fejbe találta Willist, amiből fumble és turnover lett. Ugyan TD-t ezekből nem szerzett a Ravens, de értékes két mezőnygólt és ezzel 6 pontot igen, tehát már 20-7 volt az állás.

Azonban Willis megint levezetett egy kiváló drive-ot, aminek a végén ő maga futott be bő 20 yardról a célterületre. Az irányító tökéletes első félidőt hozott le: 8/8, 133 yard, 1+1 TD. A Ravensnek másfél perce maradt, és a meccs eddigi alakulása alapján nem ez volt az ő játékuk. De így is végigmentek, majd ismét Henry szerzett hatpontost (27-14), így mesterhármast ért el és már 106 yardnál járt a nagyszünetre.

A második félidőt a Packers kezdhette, Willis két hosszú harmadikat is megoldott, de csak mezőnygól lett a sztori vége. A Ravens pedig a meccsen először puntolt, így megnyílt a lehetőség a felzárkózásra. A hazaiak megint végigmentek pár szép passzal, majd ismét Willis futott be a célterületre, így feljöttek 27-24-re!

Igen ám, de Henry megint elszabadult, majd Zay Flowers szerezte a következő TD-t 10 perccel a vége előtt. Ezután pedig el is dőlt a találkozó, ugyanis Willis rásérült a vállára, beállt Clayton Tune, aki azonnal dobott egy interceptiont Marlon Humphrey-nak (felpattanó volt). És ha ez nem elég, akkor Henry Király a negyedik touchdownjával feltette a pontot az i-re és kivégezte a Green Bay-ieket.

A meccs hőse nyilván Henry volt, akit múlt héten a negyedik negyedben egyáltalán nem futtattak, most viszont egész karrierje legtöbb labdacipelését kapta (36), szerzett is ebből 216 yardot és 4 TD-t. Megállíthatatlan volt, de emeljük ki azt is, hogy a támadófal dominált a Packers védőfala ellen, ez egy gyalázatos teljesítmény volt a Green Bay-i védelemtől. Henry mögött Huntley-nak nem kellett sokat tennie a sikerért, 16/20, 107 yard, TD, valamint 60 futott yard került a neve mellé.

Ha nem lett volna Henry, akkor ez a meccs Malik Willisről szólt volna, aki kiválóan irányított. 18/21, 288 yard, TD, valamint 60 futott yard, 2 TD mutatóval zárt, ráadásul három rossz passzából kettő drop volt. A futást jól megfogta a Ravens, igazából a lehetőséget sem adták meg a rohanásokra, így egyértelmű passzhelyzetekben kellett villognia Willisnek, aki meg is tette. Christian Watson hozta a legnagyobbat az elkapói közül, hiszen 113 yardot és egy TD-t szerzett.

A Packers ezzel a vereséggel fixen 7. kiemelt, így az utolsó fordulóban pihentethet is. A Ravens pedig még szurkolhat ma a Brownsnak, hiszen ha megverik a Steelerst, akkor az utolsó körben Henryéknek még lesz esélyük a csoportgyőzelemre.

(katonadani)

0 0 votes
Article Rating
Subscribe
Notify of
0 Comments
Oldest
Newest Most Voted
Inline Feedbacks
View all comments
0
Would love your thoughts, please comment.x
()
x