FK! Preview #14

Gyorsan repül az idő, ha az ember jól szórakozik: már csak az alapszakasz negyede van hátra. A 14. hét egy Lions győzelemmel indult egy pontgazdag meccsen, a folytatásban még 13 találkozó vár ránk. Ezzel a héttel véget is érnek a pihenők, innentől január elejéig teljes fordulókat látunk már – most a 49ers, Giants, Panthers, Patriots négyes van bye-weeken.

19 órás sáv

Seattle Seahawks (9-3) @ Atlanta Falcons (4-8)

NFC összecsapással nyitjuk a hétórás sávot. A Falcons szezonja már egy ideje véget ért, a sérült Penix helyére érkező Cousins néha jó, de általában inkább semmilyen, vagy rossz, Drake London hiányában nem nagyon sikerül kiteljesednie se neki, se a támadósornak, hiába Bijan Robinson zsenije. Ráadásul a vibe-ok is borzasztóak a csapat körül, Bijan mellett az elküldött McCloud is komoly belső feszültségekről panaszkodik, lehet Morris edző napjai is meg vannak már számlálva. A Seahawks védelem továbbra is az egyik legerősebb a ligában (top3 EPA), futni tulajdonképpen nem lehet ellenük, passzolni szintén csak ünnepnapokon, most sem várható, hogy túl sok teret engednek majd Kirk kapitánynak és támadóinak.

Hiába a szenvedés a Vikings ellen, a Seattle támadósora még mindig remek, a Darnold és JSN vezette passzjátéknak akkor is működnie kell, ha a Falcons coverage továbbra is top 10 körüli. Ami még mindig nem tökéletes, az a Seattle futójáték, hiába Walker és Charbonnet, a támadófal limitáltságai jól kiütköznek, ha földön haladna a labda – most pont lesz lehetőség itt is a jobbik arcukat elővenni, az Atlanta futásvédelem ugyanis nem túl erős. Jobban mutat a Falcons pass rush, szóval ha Pearce és Walker jó napot fog ki, lesz lehetőségük közelebbről megvizsgálni Sam Darnoldot, ezen a támadófalon lesz lehetőségük átjutni. Ezzel együtt is túl sok aspektusban sokkal jobb csapat a Seahawks, ráadásul most karnyújtásnyira került az NFC első kiemelés is, így meglepetés lenne, ha nem húzná be ezt a meccset a vendégcsapat.

Pittsburgh Steelers (6-6) @ Baltimore Ravens (6-6)

Hatalmas rangadó az AFC Northban – bár csak alátámasztaná ezt a csapatok teljesítménye is. A Ravens támadósor ugyanis borzasztó, hiába tért vissza Lamar Jackson, és mutat stabilabb teljesítményt előtte a támadófal, a passzjáték egyáltalán nem akar működni – és ezért hibáztatható ugyanúgy Lamar (és az egészsége) mint ahogy Harbaugh és Monken is. A futójáték sem az igazi, de legalább Henry még meg tud néha villanni; ezzel együtt is ez az offense nem hoz jelenleg rájátszás szintet. Most a továbbra is gyengélkedő Steelers védelem ellen kellene majd mutatni valami, passz ellen még úgy ahogy rendben van a Pittsburgh (köszönhető ez a továbbra is remek pass rushnak), de futás ellen kifejezetten gyengék; újabb lehetőség Henry előtt, hogy bizonyítsa, még mindig ő a Király.

Ami szintén borzasztó, az a Steelers offense, Aaron Rodgers rossz formában tért vissza a sérülés után, egyáltalán nem működik a passzjáték (hiába a még mindig remek Metcalf, és a közepes támadófal), a Bills amúgy gyenge védelme ellen is kivételesen rosszul mutattak ARod-ék. Legalább a futás továbbra sem rossz Warren vezetésével, de ez ma már nem elég, főleg úgy nem, hogy a folyamatosan javuló Ravens defense kifejezetten futás ellen néz ki egyre stabilabbnak. Egy borzasztóan brusztolós, régi idők focija meccset várok majd, ahol mind a két csapat futni fog, mind a két csapat inkább a védelmekre támaszkodik majd, és az nyer, akinél egy kicsit is be tud indulni bármiféle passzjáték. Rájátszás matek: Ravens nyer 78%, veszít 28%, Steelersnél ugyanez 69% és 17%.

Cincinnati Bengals (4-8) @ Buffalo Bills (8-4)

6 éve nyert utoljára a Bills a Bengals ellen, vajon most sikerül nekik újra? A Steelers ellen végre láthattunk valamit abból a Buffalóból, amit ismerünk: ugyan Josh Allennek nem volt egy kifejezetten jó meccse, de nem volt nagy hibája, az elkapói pont annyit szerepeltek, mint amire szükség volt, a futójáték meg remekül üzemelt Cookkal. Ez lesz innentől is a kötelező minimum, ha bármit is akarnak a rájátszásban (meg persze előbb be kell jutni oda), de ezzel együtt többre van szükség a passzjáték részéről. A Bengals defense ugyan megrázta magát az elmúlt két meccsen, de még így is a liga egyik legrosszabb védelméről beszélhetünk – ha sikerül is átmenteni a jobb formát, akkor sem lenne szabad, hogy Allen és támadói ne tudjanak ellenük nagy megerőltetés nélkül pontokat felpakolni.

Érdekesebb a helyzet a túloldalon, Joe Burrow visszatért, új színt hozott a játékba, Ja’Marr Chase-szel együtt lehozták azonnal a csillagokat a Ravens ellen. Ez most papíron nehezebben kellene, hogy működjön, egyrészt a Bills coverage a sérültek visszatérése óta sokkal jobban néz ki, másrészt Joey Bosa vezetésével a pass rush szét kell, hogy szedje a Cincinnati még mindig rém gyenge támadófalát. A földön sem nézett ki rosszul a Bengals, és itt lehetne is keresni valójuk, hiszen a Buffalo védelme továbbra is nagyon sebezhető futás ellen, de Chase Brown bevethetősége kérdéses egy sérülés miatt, így nehéz ezzel kapcsolatban bármi biztosat kijelenteni. Papíron a Billsnek be kellene húznia a meccset, de ha átmegyünk nagy pontháborúba, akkor bőven benne van, hogy Burrow és Chase sikeresebben termel majd, mint a hazaiak.

Tennessee Titans (1-11) @ Cleveland Browns (3-9)

Gigászi 1/1 küzdelmet is kapunk a fordulóban. A Titans újabb pofonba szaladt bele a Jaguars ellen, de nincs ezzel akkora baj, idén nagyjából ennyit várhatunk tőlük. Ward továbbra sem néz ki rosszul, de nagyon látszik, hogy semmi fegyvere nincs (támadófala meg még annyira sem), szinte minden labdája futóknak vagy tight endeknek ment – de ezek legalább pontosak voltak. És akkor szegényekkel most szembejön a liga legjobb védelme… Minden egyes pontnak nagyon kell majd örülni a vendégek részéről, Ward nonstop siettetve lesz, a futást teljesen meg fogják ölni, passzoknál meg elég lesz csak az underneath zónákba fellépni, és máris vége a játéknak… Őszintén nem látom, hogyan tud majd bármennyit is haladni ez az offense ez ellen a defense ellen.

Éppen csak annyival jobb a helyzet a túloldalon, hogy egy gyengébb védelem ellen kell játszania a liga legrosszabb támadóinak. Sandersből egyelőre csak egy közepes QB2 teljesítmény jött ki, persze az se rossz, csak ilyen személyzettel ne is nagyon várjunk tőle többet. Fannint el tudja találni, meg Judkins vezetésével biztatóan néz ki a futójáték is, de a Titans védelme pont utóbbi ellen nem olyan rossz, így érthető lenne, ha minden energiát ide összpontosítanának, Sanders meg passzolja szét őket, ha tudja. Szinte garantált a szenvedős, gyenge színvonalú, kevés pontos mérkőzés, de a brutális védelem miatt azért inkább azt látja az ember, hogy a hazaiak nyernek majd pár ponttal a végén.

Indianapolis Colts (8-4) @ Jacksonville Jaguars (8-4)

Hatalmas AFC South rangadó is vár ránk. A Jaguars a Houston elleni leégés után újra olyan jól (ha nem jobban) mutat, mint a szezon elején. Lawrence továbbra sem viszi hátán a támadósort, de egy stabil szinten osztogat, teszi mindezt egy korrekt támadófal mögött jó futójátékkal kiegészítve. Látszik, hogy fontos volt megszerezni Jakobi Meyerst, az elkapó hamar WR1-gyé nőtte ki magát (már csak Brian Thomasnak kéne megérkeznie mögé). Ezzel együtt a futójáték az offense szíve, és most is támaszkodhatnak majd erre, Buckner kiesése óta nagyon rossz a Colts futás védekezése. Pechükre a többi fronton sem teljesítenek olyan jól, mint korábban, hiába tért vissza már Ward is a secondarybe, most Sauce Gardner esett ki egy súlyosabbnak tűnő sérüléssel.

Nem működik a legjobban a Colts korábban tökéletes támadógépezete sem. Daniel Jonesnak gyengébb meccsei voltak, kissé megidézte mostanában a korábbi önmagát, így a passzjáték egy ideje akadozik. Ahol még mindig kiemelkedő a Colts (első a ligában EPA alapján) az a futójáték, és ez nem véletlen: Jonathan Taylor elképesztő szezont fut, előtte egy kiváló támadófal blokkol. Nagy kérdés, mit kezd majd ezzel a Jaguars, mert ugyan nem rosszak futás ellen, de Travon Walker és Arik Armstead is sérüléssel küzd, az ő hiányuk nagy pofon lehet a front 7-nek. A coverage viszont jobb a Jags oldalán, így nem biztos, hogy Daniel Jones pont most fog majd újra MVP formában passzolgatni. Közel van egymáshoz a két csapat, sok futást és visszafogottabb passzjátékot várok, de talán a momentum az elmúlt meccsek alapján most a hazaiakkal van. PO matek: Jaguars ha nyer 96%, ha veszít 66%, Colts 87% és 50%.

Washington Commanders (3-9) @ Minnesota Vikings (4-8)

Kapunk azért szerényebb, kevesebb téttel bíró meccseket is ebben a sávban. A Washington Mariota vezetésével meglepte a Broncost, és alapvetően még csere QB-val is rendben van ez az offense. Most viszont érkezik vissza Daniels! Ha az irányító teljesen egészséges, akkor számítanék rá, hogy még jobban fog haladni ez az támadósor, Zach Ertz továbbra is remek, McLaurin visszatérése kulcsfontosságú volt, és a kisebb nevű futó trió is jól mozgatja a labdát a földön. A Vikings defense idén is top10 körül van, de inkább annak az alján; ahogy az offense egyáltalán nem akar működni, úgy a védelem sem tudja őket kihúzni a pácból. És ugyan papíron a Minnesota defense rosszabb, mint a Denveré, de számítok arra, hogy Brian Flores egysége más mentalitással lép majd pályára, tanulva a Broncos elleni meccsből, és Daniels visszatérése miatt még komolyabban veszik majd ezt a támadósort.

Visszajön McCarthy is a hazai offense-be, és Brosmer teljesítménye után erre hatalmas szükség is lesz, mert hogy nála csak jobb lehet a Vikings eddig szerény, elsőkörös reménysége. Már csak azért is, mert a Commanders védelme a legrosszabbak között van a ligában, főleg passz ellen vannak teljesen elveszve, szóval jó lehetőség lesz ez McCarthynak, hogy egy kissé végre bizonyítsa, volt értelme elköteleződni mellette. Nagyobb kérdés, hogy fog majd helytállni a Minnesota támadófala: a teljes baloldal sérüléssel küzd, és ugyan a Washington futás ellen is rossz, de meglepően korrekt pass rush-sal bír, ami még okozhat McCarthynak gondot. Ezzel együtt is, ha csak egy korrekt szinten fel tud lépni a hazai védelem Daniels ellen, már behúzhatja ezt a meccset a Vikings.

Miami Dolphins (5-7) @ New York Jets (3-9)

Egy újabb kicsi meccs, de az elmúlt hetek alapján garantált szórakozással. Jót tett a Jetsnek Tyrod Taylor megérkezése, tőle sem szabad sokat várni, de a gyengébb védelmek ellen jól osztogat, sokat segít ebben John Metchie és Adonai Mitchell, mindkét elkapónak jót tett a levegőváltozás. A támadófal is korrekt szintet hoz, Breece Hall meg egyedül képes elvinni hátán ezt a támadósort – van meglepetés potenciál ebben az offense-ben. Ami bőven kijöhet megint a Dolphins defense ellen: ugyan már messze nem övék a liga legrosszabb védelme (futás ellen egész jók, és a coverage sincs már elveszve), de a pass rush és az általánosan jó DL még mindig hiányzik, és így a Jets OL-nek várhatóan lesz alkalma mind Hallnak mind Taylornak időt és lehetőséget biztosítani a haladáshoz.

Sokkal jobban néz ki már a Miami offense is! Ugyan Tua még mindig inkább csak nem hátráltat, mintsem segít, ennek ellenére a feljavult támadófal és Achane földöntúli futásai remek buli offense-t biztosítanak a floridaiak számára. A Jets védelem is erős átjáróház tud lenni, ők is inkább a futás ellen okék, ennek ellenére nem várható, hogy Achane ne tudna rajtuk is átrobogni. Nagyobb kérdés a passzjáték, amiben nem éppen a legjobbak, főleg így Sauce Gardner elcserélése után, de közben meg ugye a Miaminak sem ez az erőssége. Sok fog múlni a pass rushon, ha a Jets elég nyomást tud rakni Tuára (és ez mindig egy lehetőség), akkor jó esélyei lesznek a hazaiaknak.

New Orleans Saints (2-10) @ Tampa Bay Buccaneers (7-5)

NFC South párbajjal zárjuk a korai sávot. A Buccaneers meglepő kihívóra talált a csoportjában a Panthers személyében, így még akkor is fontos nekik minden győzelem, ha igazából csak a Carolina elleni oda-visszavágó páros számít majd igazán. Most nem a legnehezebb meccs vár rájuk, a Saintsnek egy korrekt közepes védelme van, főleg futás ellen vannak rendben, de passzt siettetni nem nagyon tudnak, és a coverage is átlag alatti. A Bucs offense-be visszatért már mindenki, aki részéről számíthattunk is erre ebben a szezonban, szóval van már Godwin is az elkapó sorban, és Irving is megérkezett feléleszteni a futójátékot. A fő gond egyrészt még mindig a sok cserével felálló támadófal, másrészt (és főleg) Mayfield egészsége, aki ugyan játszik, de hatalmas kérdőjel, hogy mennyire fogja bírni, rásérül-e esetleg még jobban a vállára.

Magas elvárásokkal nem lehetünk a Saints támadóival szemben ezen a meccsen (EPA alapon bottom 5 az egység). Futás terén kevésbé rosszak, de Alvin Kamara még mindig sérült, pótolni nem igazán sikerül, a Bucs run defense pedig az egyik legjobb a ligában. A levegőben se nagyon számíthatnak sikerekre, egyrészt mind a coverage mind a pass rush jól mutat a Kalózoknál, másrészt se a támadófal, se Tyler Shough nem igazán jó – korrekt célpontjai még lennének (Olave, Vele vagy Juwan Johnson), és még ha stabil is tud lenni a fiatal QB, eredményes már sokkal kevésbé. Csoportriválisok között mindig szoktak jönni a meglepetések, de ezzel együtt nagyon kell akarnia a Tampának, ha ezt a meccset el akarja bukni.

22 órás sáv

Denver Broncos (10-2) @ Las Vegas Raiders (2-10)

Az AFC Westtel nyitjuk meg az esti sávot – csak ne ugyanazt a borzalmat kelljen néznünk, mint az odavágón. Röviden: ha rosszabb napot fog ki a Denver, akkor is simán nyerniük kellene. Mert oké, hogy nem lehengerlő ez az offense; hiába a remek támadófal, Bo Nix továbbra is hullámzó, még mindig többször tud rossz lenni, mint igazán jó, a futás pedig Dobbins kidőlése óta szintén nem pörög a legnagyobb fordulatszámon. Viszont a Las Vegas védelme sem jó: a földön még úgy ahogy rendben vannak, Crosbyval pass rush is van, de a levegőben borzasztóak, a coverage teljesítményt csak a passzsiettetés húzza fel. Egy tulajdonképpen már playoffba bejutott csapatnak nem kéne, hogy ez a defense gondokat okozzon.

De ha valami miatt mégis így lesz, akkor pedig érkezik a liga legrosszabb támadósora (tök utolsók EPA alapján) a liga egyik legstabilabb védelme ellen. A támadófal borzasztó, mögötte Geno Smith sem tud mit kezdeni magával, hát még Ashton Jeanty, aki hiába szólt hatalmasat az egyetemen, az NFL-ben ezen körülmények miatt egyelőre csak pár szebb villanást tudott mutatni magából. Legalább van Brock Bowers, ő egyedül viszi el a hátán ezt a teljes támadósort, de ezt tudja a Denver is, és egy darab skill playert nem lesz nehéz kikapcsolni. Futás és passz ellen is kiváló ez az egység, a támadófalon meg úgy kellene átmenniük, mint kés a vajon – sajnos látom, hogy megint szenvedős lesz a csoportrivális legyőzése, de ezzel együtt is be kell ezt a találkozót húznia a Broncosnak.

Los Angeles Rams (9-3) @ Arizona Cardinals (3-9)

Meglepetés vereséggel érkezik a Rams a sivatagba egy csoportmeccsre. Stafford ugyan felsült a Panthers ellen, de várakozásaim szerint több ilyen nem lesz a szezonban, újra az MVP formáját fogjuk majd innentől látni. Mint ahogy a támadósortól sem számítok túl sok negatívumra a Cardinals védelme ellen, hiszen nem rossz ez a defense, de nem kellene, hogy elegek legyenek a Rams offense lelassítására. Közepes futásvédelem, közepes passzvédelem, gyenge pass rush – mindezekkel szemben egy korrekt támadófal, remek futójáték és kiemelkedő passzjáték. Ráadásul biztos, hogy a Rams támadók javítani akarnak a múltheti fiaskó után, Stafford labdái repülni fognak Nacua és Adams felé, Williams és Corum pedig lábon lohol majd át ezen a run defense-en, csak hogy maguknak is bizonyítsák, az ott egy hete csak egy botlás volt.

Ami érdekesebb, az az Arizona offense, Brissett érkezése óta van passzjáték, termelik a yardokat és jönnek a pontok is. Visszatért Marvin Harrison, és nem is mutat rosszul McBride és Wilson mellett, nagy kérdés, mire képesek a liga egyik legjobb védelme ellen, a Rams rendelkezik ugyanis az egyik legstabilabb coverage teljesítménnyel, a pass rush pedig várhatóan simán fogja elpusztítani a Cardinals nem túl veretes támadófalát. Futásoknál sem várhatunk sokkal nagyobb sikereket, továbbra is hiányzik az RB1 és RB2, itt sem segít feltétlen az OL, a Rams védelem meg véletlenül pont elit ezen a téren is. Leírtam már párszor, csoportmeccs, bármi megtörténhet, de ettől függetlenül itt nyernie kell a Los Angelesnek.

Chicago Bears (9-3) @ Green Bay Packers (8-3-1)

Sok NFC North gigarangadó volt/van/lesz mostanában, érkezik is a következő. A Packers újra bizonyította a Lions ellen, hogy ugyan csinálnak néha hülyeségeket, de a jobb napjaikon ők egy contender csapat – EPA alapján ők a liga legjobb támadósora. Ez főleg a passzjátéknak köszönhető, Love közepes napjain is remekül repülnek a labdák, a sok elkapó közül mindig fel tud lépni valaki, Christian Watson visszatérése hatalmas segítség volt. Ahol kevésbé kimagasló (csak „jó”) a csapat, az a támadófal teljesítmény és a futás, de persze ezeken a területeken sincsenek nagy bajok. A Bears védelem már talán visszajavult egy közepes szintre, de épp nem segíti őket, hogy a fél secondary és a teljes LB sor is folyamatosan sérülésekkel bajlódik, általában csak a sokadik számúak tudnak pályára lépni, és közben a DL is maximum csak átlagos szintet hoz.

A Macik támadósora csodás játékkal széjjel futotta a regnáló bajnok elvileg top 10-es védelmét, ilyen futójátékkal el is tudták velünk feledtetni, hogy amúgy a passzjáték borzasztó volt. És általában is igaz, hogy Caleb Williams nem segíti a csapatát győzelemhez – de ami fontos, egy ideje nem is feltétlen hátráltatja. Pechükre egy remek védelemmel találkoznak most; hiába a top5-ös szintre javult támadófal, a Packers front 7 nagyon erős futás ellen, és Parsons vezetésével passzsiettetésben is kiválóak, így nem valószínű, hogy most majd ugyanúgy tud dominálni a futójáték, mint egy hete. Így fel kellene lépnie a passzjátéknak, de itt meg akkor előjönnek Williams limitáltságai. Ha nem tud most sem szintet ugrani a fiatal QB (vagy nem kapitulál teljesen a Packers D), és ha Love nem dobál interceptionöket (amikből amúgy kivételesen sokat gyűjt a Chicago védelem), akkor azért jelentősebb esélyekkel lép majd pályára a hazai Sajtos csapat, mint a vendég Medvés alakulat. És újra egy olyan meccs, ahol van értelme a rájátszás százalékokra tekinteni: Packers győz 96%, veszít 74%. A Bearsnél ez 92% és 65%. Nagy a tét.

Sunday Night Football

Houston Texans (7-5) @ Kansas City Chiefs (6-6)

Na de ahol igazán nagy a tét, az a vasárnap esti AFC rangadó. Konkrétan utolsó szalmaszálakba kapaszkodik a Kansas, győzelemmel is „csak” 59% az esélyük a rájátszásra, vereséggel viszont 15%, az meg azt jelentheti, hogy mindennek vége. Pedig vannak gondok bőven Missouri-ban, Mahomes hosszú passzai nem működnek, persze közelre és középtávra továbbra is remek (EPA alapján így is ők a 3. legjobb passing offense), de a támadófal gyengélkedik (most is vannak sérültek a kezdőben), futójáték (főleg potens RB1) viszont nincs. És akkor érkezzen a liga jelenlegi legjobb védelme, akik a levegőben a legjobbak, futni se nagyon lehet ellenük, a pass rush meg bármilyen támadófalon átmegy. Nagyon jó gameplan, és kivételes teljesítmények kellenek majd Mahomes és Reid részéről is ilyen defense ellen.

Több a kérdés a Houston támadóival kapcsolatban, ez az offense ugyanis továbbra sem túl jó, maximum egy közepes. Tény, hogy jobban mutat Stroud a visszatérése óta. Tény, hogy a 6 emberes OL nagy segítség és tény, hogy vannak azért remek célpontok Nico Collins vezetésével. De ezzel együtt is sebezhető a fal, ezzel együtt sem megbízható a futójáték, és Stroudnál is kérdés, várhatjuk-e innentől ezt a formát, vagy visszatér a sérülése előtti teljesítményhez? De a Chiefs defense se hozza az elmúlt évek szintjét, amennyit javultak futás ellen, annyit romlottak passzok ellen: jelenleg inkább a liga alsó felében van a védelem, miközben pass rush továbbra sincs. Itt most kelleni fog Spagnuolo zsenije, mert megállítható a Texans offense, de ha ez nem sikerül, akkor a vendégek védelme kevesebb ponton fogja tartani Mahomes-t, mint a Chiefs védelem Stroudot. És a Texansnak is nagy jelentőségű ez a meccs: győzelemmel 87%, vereséggel 45% a rájátszás.

Monday Night Football

Philadelphia Eagles (8-4) @ Los Angeles Chargers (8-4)

Los Angelesben zárjuk a hetet, szintén két playoff aspiráns csapat részvételével. A Phillyről már azt hittük, simán megvan a PO, erre kétszer is kikaptak, ráadásul mind a két vereség elég beszédes volt, és a Dallas kapaszkodásával lassan már nagyon remeg az a léc. Végtelenül közepes ez az offense, minden remek megvillanásra legalább egy kifejezetten rossz pillanat is jut: Barkley nem működik idén, Hurts és a passzjáték néha csodás, de általában semmilyen, és a támadófal sem hozza a régi szintet. Most egy remek védelem ellen próbálhatnak javítani, futás, de főleg passz ellen néz ki jól a Chargers védelme, és egy ideje már egy minimális pass rush is van.

Nem minden tökéletes az LA támadóknál sem, az egy dolog, hogy támadófal továbbra sem nagyon van, még mindig a cserék cseréi játszanak, de most Herbert is küzd egy komolyabb sérüléssel (egy töréssel, ami műtétet is igényelt), így játéka kérdéses. Az irányító tervez játszani, de majd meglátjuk, hogy ő, vagy Trey Lance osztogat-e az amúgy remek elkapó felhozatalnak. A támadófaltól függetlenül jól működik a futás is, Kimani Vidal jól helyettesíti Omarion Hamptont, aki viszont elvileg erre a meccsre már visszatér. És akkor kérdés, hogy milyen Eagles védelmet látunk majd? Annyira nem mehet rosszul még egyszer a futás védekezés, mint egy hete. És a pass rushnak is előnyben kellene lennie a Chargers támadófallal szemben (még Jalen Carter nélkül is, akit meg kellett műteni). Fontos lesz a falak csatája, fontos lesz Herbert egészsége; nem kizárt, hogy nagyon közel lesz egymáshoz ez a két csapat. Zárásnak újabb PO matek: Eagles nyer 98%, veszít 87%, Chargers 75% és 46%.

A Tippverseny állása tizenhárom hét után (egyenlőség esetén ABC sorrendben)