Site icon Fűzővel kifelé!

Nagyot fordított a Bills, Rivers közel volt a sikerhez, kikapott a Panthers, simán nyert a Ravens

katonadani

Screenshot

Óriási meccset hozott a Bills és a Patriots rangadója, ahol a Bills 21-0-s hátrányból tudott fordítani. Philip Rivers nagyon közel volt ahhoz, hogy nagypapaként győzelemmel térjen vissza a liga egyik legjobb csapata ellen. A Ravens simán megverte a Bengalst, a Panthers nem tudott élni a lehetőséggel, az Eagles pedig simán verte a Raiderst. 

Buffalo Bills @ New England Patriots 35-31

A Billsnek volt miért visszavágni a Patriotsnak az októberi vereség után, és a csapatoknak a csoportelsőségért, illetve a Patsnek az első kiemelésért is megérte hajtania. A Bills azonban úgy tett, mintha erről nem tudna, és az első negyedben sikerült nettó 14 yardot haladniuk a Patriots 144 yardjával szemben. A Pats védelme teljesen megfojtotta a támadósort, és kettő 3&outtal küldte le Allenéket a pályáról, majd a második negyedben is csak egy puntig jutottak. Eközben a bostoni alakulat szinte hibátlanul játszott, és 4 támadásból egy punt mellett 3 TD-t szereztek. Maye futott 2 TD-t, illetve Henderson szabadult el egyszer és futott 52 yardot a célterületig.

A Bills védelemnek nem volt ellenszere az 1000 fokon égő hazai támadósorral szemben. A Pats mindent bevetett: trükkös játék, Maye futás, hosszú passz, volt itt minden. Miközben a védelem is szerzett 2 sacket, többször megütötték Allent, és több alkalommal a futást is meg tudták állítani negatív yardon. 6 perc maradt az első félidőből és 21-0-ra vezetett a Patriots. Ekkor egy jobb visszahordás és 15 yardos face mask büntetés után a Bills az ellenfél 42 yardosáról indulhatott, amikor beindult a támadósor, és sikerült a drive végén megszerezniük az első pontjaikat: Allen passzából Cook ért be a célterületre. Az első félidőből még maradt 2 perc, és a Pats el is jutott mezőnygól-távolságba, amit értékesítettek is, így 24-7-es hazai vezetéssel mehettek a csapatok a szünetre.

A második félidőt Allenék ott folytatták, ahol az elsőt abbahagyták és 4 TD-t vittek zsinórban (ha az első félidő végét is idevesszük, akkor már ötöt). Teljesen megfordult a játék képe. A Pats védelme felpuhult, átengedték a rövid területeket, és Allenre sem tudtak nyomást helyezni. Ha meg mégis sikerült némi siettetés, akkor Allen vagy megfutotta, vagy addigra valamelyik elkapója tisztára játszotta magát. Első támadásuknál újra elég volt rövid pályát megtenni (Knox húzta le Allen passzát az endzone-ban), majd a következő 3 drive teljes pályás haladás volt már, ahol úgy mentek végig a hazai védelmen, ahogy akartak. Cook futott még 2 TD-t és Knoxnak volt egy TD-elkapása 3. és 14-re.

Közben a Pats az első két támadásával csak 1 puntig és egy punttal felérő interceptionig jutott, így a második félidő harmadik támadásának már 4 pontos Bills vezetésnél indulhattak neki. Az első play egy negatív yardos futás lett volna jobbra, de Henderson visszavágott a bal oldalra, ahol szinte teljesen üresen tudott végig nyargalni a pályán, és szerzett 65 yardos TD-t. Hozzá kell tenni, hogy valószínűleg nem ért volna be, ha Maye nem fut vele végig, és oszt ki egy blokkot. Végig tudta tartani a tempót a futóval, és blokkolta meg a védőt. Szerintem még sosem láttam ilyet QB-tól, hogy ennyire hosszan kísérjen egy futást.

Itt még felcsillant a remény a Patriots előtt, hogy visszajönnek a mérkőzésbe, de a Bills bevitte az 5. touchdownját is, amivel újra 4 pont előnyben voltak. A meccs maradékában a Patriots már nem tudott first downt szerezni, így hiába tudták egy punt után még egyszer megállítani Allenéket és visszakapni a labdát, már csak egy turnover on downs jött össze, ami után a BIlls le tudta pörgetni az órát. A végeredmény 35-31-es Buffalo-győzelem lett.

A Bills a második félidőre megtalálta az ellenszert a Pats védelme ellen. Meg tudták védeni Allent, és Cooknak is tudtak rendesen blokkolni. És ha Allennek van ideje passzolni, akkor valaki biztos el fog tudni szakadni, ő pedig megtalálja azt az elkapót. Allen végül 19/28 193 yard 3 TD passz statisztikával zárta a meccset, ami mellé még futott 48 yardot is. Cook pedig újra elérte a 100+ total yardot zsinórban ötödször. A védelemnek is sikerült fellépnie a második félidőre, ragadtak az elkapókra és a pass rush is odaért Maye-re.

A Pats 10 győzelem után kapott ki újra. Nagyon jól kezdték a mérkőzést, és talán el is hitték 21-0-s állásnál, hogy oda-vissza megverik majd a Billst, de jött az Allen henger, ami ellen nem sok védelemnek lenne ellenszere. A nagyobb probléma a támadósornál volt, hiszen hiába szereztek 4 TD-t is, de abból kettő 1-1 nagy Henderson megiramodásból született, és azon kívül csak a másik kettő TD-drive-ban tudtak folyamatosan haladni. Maye első 10 passzából 9 sikeres volt, de utána már csak 5 sikerült 13-ból. A fal nem tudta megvédeni, és az elkapók sem tudtak időben elszakadni, pedig a Bills védelme nem tartozik a liga legjobb egységei közé. Mi lesz majd, amikor a Texans védelme jön szembe a PO-ban?

Ezzel a Bills győzelemmel nyitottá vált a csoportelsőség. Bár még a Patsnek van egy meccs előnye, de a sorsolás hasonlóan könnyű mind a két csapatnak: 1 nehéz és 2 könnyebb meccsel. Így a Patsnek nem nagyon fog beleférni egy botlás sem, ha elsők akarnak lenni, mert az ilyen jól játszó Bills nem fogja nekik megtenni azt a szívességet, hogy ne hozzák le hibátlanul a maradék meccseiket.

(bladzs)

Baltimore Ravens @ Cincinnati Bengals 24-0

Mindkét csapat vereségből jött, így volt miért bizonyítani az aktuális fordulóban nekik. Ehhez képest a támadósorok mintha nem érkeztek volna meg a mérkőzésre. Az első 3-3 támadásból 2-2 punt és 1-1 interception sikerült. A Ravens konkrétan az első negyedben nettó 9 yardot haladt előre. A Bengals legalább eljutott kétszer is mezőnygól-távolságba, de először Burrow-t sackelték -15 yardért, miután a támadófala úgy gondolta, hogy hárman fognak blokkolni egy védőt, hogy Tavius Robinson szabadon futhasson Burrow-ra. Másodszor pedig Chase-nek nem sikerült elkapnia egy kicsit magas labdát, ami felpattant és Humphrey szerzett belőle interceptiont.

A második negyed közepéig egész jól tartotta magát a Bengals védelme, akik már az elmúlt hetekben is mutattak biztató jeleket. Sackelték kétszer is Lamart, szereztek egy interceptiont (Flowers bénázta el és pattant fel a labda),és alig engedtek yardokat a Ravensnek. Ezután viszont teljesen szétestek, és a következő 3 támadásból engedtek kettő tuchdownt és egy mezőnygólt (a FG már a második félidőben született). Jackson először Rasheen Alinak osztott ki egy rövid passzt, aki a labdával még 30 yardot futott a célterületig. Majd a félidő vége előtt egy gyönyörű passzal találta meg Flowerst, aki ezúttal nem hibázott és húzta le a labdát az endzone-ban.

A Bengalsnak sikerült eljutni még egyszer a Ravens redzone-jába, de ott 3&goalra Burrow csak elhajította a labdát a középről azonnal felé érkező nyomás elől, amit visszalépő Kyle Van Noy húzott le, aki nemes egyszerűséggel átadta a labdát a nála gyorsabb Alohi Gilmannek. Ő pedig köszönte szépen, és meg sem állt, visszavitte a labdát TD-re. Ezzel a pick-six-szel 24-0 volt az állás, és maradt is ennyi a meccs végéig.

A Bengals a vereséggel már biztosan nem juthat a rájátszásba. Hiába tért vissza Burrow, most Higgins nem volt, és úgy látszik, ha a Burrow-Chase-Higgins trio nem tud egyszerre a pályán lenni, akkor nem tud haladni a támadósor. És ezúttal a támadósor miatt nem tudtak nyerni, a támadófal átjáróház volt, és Higgins hiányában Burrow nem talált elég hamar üres elkapókat. A védelemre nem lehet túl nagy panasz, most csak 17 pontot engedtek. Demetrius Knightot és Myles Murphy-t emelném ki, akik szereztek fejenként 2 sacket és összesen 5 QB-hitet.

A Ravens a győzelemmel életben tartotta a rájátszás reményeket. A védelembe visszatért Tavius Robinson és Ar’Darius Washington, és nekik köszönhetően is 0 ponton tartották a Bengalst, akik két héttel ezelőtt még 32 pontot szereztek ellenük. Lamarnak csak 12 passzkísérlete volt, de abból 8 jó volt és szerzett belőle 150 yardot és 2 TD-t egy INT mellett, ami nem az ő hibája volt. Henry 11 futásból szerzett kereken 100 yardot és Keaton Mitchell is 8 futásból 66-ot. Csak 20 percet volt náluk a labda, de amikor kellett akkor tudtak haladni, és pontot szerezni, és ennyi elég is volt a feljavuló védelem mellett.

(bladzs)

Indianapolis Colts @ Seattle Seahawks 16-18

Uncle Phil az NFL egyik elit védelme ellen – mi sül ki ebből? Ez volt a fő kérdés a mérkőzés előtt, és az az igazság, hogy Rivers még közel öt év szünettel is NFL-irányítónak tűnik 44 évesen, és majdnem sikerült szállítani a game-winning drive-ot és a playoffhoz szükséges országos meglepetést, még annak ellenére is, hogy a Seahawks-offense ezen az estén nem találta az end zone-t.

Az első negyedben 1-1 mezőnygólt láthatott a Lumen Field közönsége, majd egy puntváltás után a félidő előtt egy újabb Colts hárompontos után megszületett a meccs első, és mint utóbb kiderült egyetlen touchdownja Philip Rivers passza után (Josh Downsnak), így másfél perccel a szünet előtt 13-3-ra vezetett a Colts. Darnoldéknak ez a másfél perc azonban elég volt egy újabb FG-hoz, és a második félidőben a hazai védelem már szinte teljesen lenullázta a vendégeket.

A hazai offense-nek azonban továbbra sem ment igazán, a drive-ok végén csak Myers rúgásaival tettek fel pontokat a táblára, így már majdnem a 2-minute-warningnál tartottunk, mire sikerült 15-13-ra átvenni a vezetést. Innen egy jó visszahordás után a Colts ugyan alig 26 yardot tett csak meg, de Blake Grupe 60 yardról bevágta, 47 másodperccel a vége előtt újra Riverséknél volt az előny. Itt már majdnem elkezdtek forogni a kamerák, hogy elkészüljön az év sportfilmje, de a maradék idő bőven elég volt a Seahawksnak, hogy elkerülje az országos blamát/meglepetést, Myers hatodik mezőnygóljával visszavették a vezetést, az utolsó másodpercekben pedig Rivers még dobott egy interceptiont, így a Seattle touchdown nélkül is nyerni tudott.

A Colts egyáltalán nem meglepő módon a futásokra helyezte a nagyobb hangsúlyt, de a Hawks ellen ez nem igazán ment (30/97). Riverstől értelemszerűen a gameplan alapján sem vártak világmegváltó dolgokat, de az öreg még ezzel együtt is abszolút NFL-képesnek tűnt, de a számain látszik (18/27, 120 yds), hogy 10 yardon túlra csak akkor nézett, ha nagyon muszáj volt. Ha levesszük az interceptiont az utolsó másodpercekben, akkor valójában érdemi hiba nélkül lemenedzselte volna a visszatérését. Meg kell említeni még az új kickert, Grupe-t is. Az Indynek nem csak a QB-kkal nincs szerencséje idén, de a rúgókkal sem, Grupe is már a harmadik a sorban, de a Saintstől néhány hete elküldött kicker 54-ről és 60-ról is berúgta a gólt, utóbbi karriercsúcs, nem rajta múlott.

Hanem végül azon, hogy Darnoldéknál a no-huddle 2-minute offense még működött, ha más igazából nem is. Futás szinte nem volt (22/50), de a levegőben sikerült annyit haladni, elsősorban a félidők legvégén, amennyi pont elég volt. Darnold ezúttal vigyázott a labdára, levezette idén már a harmadik game-winning drive-ját, és JSN (7/113) mögött Shaheed is nagyobb szerepet kapott (5/74) a visszahordásai mellett. Myers hibátlan volt (6/6), érdekesség, hogy ez neki viszont nem egyéni csúcs, mert már volt egy 7 gólos meccse még a Jetsben 2018-ban… a Colts ellen.

Az viszont egész biztos, hogy a péntek hajnali Rams elleni szuperrangadón akármit is csinálhat a védelem, ez az offense teljesítmény egészen biztosan kevés lesz a Kosok ellen. A Colts pedig immáron meccshátrányban áll az AFC 8. helyén, a jövő héten MNF-en fogadják a Ninerst, könnyebb az sem lesz.

(rowi)

Carolina Panthers @ New Orleans Saints 17-20

A Panthers kezdte jobban a mérkőzést, hiszen levezettek egy szép támadást, aminek a végén Rico Dowdle volt eredményes. A Saints az első két támadásával nem sokra jutott, de a harmadikkal már igen: két bravúros elkapás és egy sikeres negyedik kísérlet után Devin Neal egyenlített ki. Azonban volt még egy támadása a Panthersnek a félidő előtt, ahol Young szép meneküléssel oldott meg egy negyedik kísérletet, majd egy mezőnygólt berúgva 10-7-es vendég vezetéssel mehettek szünetre a felek.

A második félidőt is jól kezdte a Panthers, három nagy játékkal végigmentek, Young Cokernek adott TD-passza gyönyörű volt, így már 17-7 volt az állás. A Panthers itt viszont megállt, és a következő három támadásából nem sikerült pontokat elérni (két punt, egy elbukott negyedik kísérlet), szóval a Saints megkapta az esélyt, hogy fordítson. Előbb egy mezőnygóllal zárkóztak, aztán Shough elbénázott egy negyediket, de utána két és fél perccel a vége előtt Chris Olave touchdownjával kiegyenlítettek! Sőt, 1 perccel a vége előtt megint megkapták a labdát, ahol az újonc safety Lathan Ransom nagyon buta unnecessary roughness büntetést szedett be, amivel a Saints eljutott mezőnygólig, és be is vágták, ezzel megnyerték a meccset!

A Saints tehát idén kétszer is meg tudta verni a Pantherst, sőt egymás utáni heteken verte a Buccaneerst és a Pantherst, akik küzdenek a csoportelsőségért. Shough nem játszott rosszul (24/32, 272 yard, TD), leginkább a levegőben tudtak haladni, de azért a Panthers kicsit magának is köszönheti ezt a vereséget. Egyrészt az offense megállt a harmadik negyed első támadása után (dicsérjük meg persze a Saints védelmét), a védelem pedig 6 first downt ajándékozott büntetésekkel a hazaiaknak, és a végén nagyon könnyen engedték őket átmenni a pályán. Így ismét a Buccaneers került lépéselőnybe csoporton belül.

(katonadani)

Las Vegas Raiders @ Philadelphia Eagles 0-31

Amerika északi részén tombolt a tél, ebből az időből Philadelphia városába egy kellemesebb verzió jutott: napsütés és enyhe havazás egyszerre, tűrhető szél, és csak -5 fok körüli hőmérséklet. Az első félidő a reális várakozásokat hozta: az Eagles nem volt szemet gyönyörködtető, nem volt földbedöngölő, de pont annyira dominált, amit egy Super Bowl címvédőtől elvárna az ember. Egy field goal mellett (amit egy 43 yardos Devonta Smith elkapás előzött meg) két touchdownt szereztek a hazaiak, egyet Goedert elkapásával (egy másikat viszont elejtett később), valamint egy közeli Barkley futással. Ezzel szemben a Raiders pontok nélkül maradt a félidőben, három punton kívül egy sikertelen 4. és 6-ra futotta nekik, a Philly védelme jól limitálta a liga egyik leggyengébb offense-ét.

És nagyon hasonlóan zajlott le a második félidő is, Goedert és AJ Brown révén két TD-t szerzett az Eagles, ráadásul az utolsó 13 percre érkeztek a cserék Tanner McKee vezetésével (őket sikeresen állította meg a Vegas védelem 4. és 1-re az 1 yardoson). Megint pont nélkül maradtak a vendégek, egy Pickett interception mellett két three and out jött csak össze, simán megnyerte a mérkőzést az Eagles.

A Philly támadók közül minden ismertebb név hozzátett a győzelemhez, Hurts 12/15 157yard 3 TD 0 INT, Barkley és Bigsby is korrektül futott, a legtöbb passzt Goedert látta (6/7, 70y, 2 TD), de Brown és Smith is hozzájárult a győzelemhez szebb elkapásokkal. A Raiders védelem egy Crosby sack mellett 7 TFL-t tudott felmutatni, amúgy nem nagyon voltak jelen a mérkőzésben. Az Eagles végre címvédőként nézett ki, mondjuk a liga leggyengébb csapata ellen, de talán erre tudnak majd építeni a folytatásban is, főleg a rájátszás igényelné a legjobb arcukat.

A Vegas még mindig pocsék, Pickett 15/25 64yard 0 TD 1 INT és 4 sack is volt rajta, támadófala nincs, Jeanty 9 alkalommal futott 35 yardért. Bowers továbbra is az egyetlen használható célpont, de az a 6/8 28yard megközelítőleg sem néz ki szépen. Az Eagles védelem hozta a kötelezőt, Brandon Graham 2 sacket jegyzett, másra nem nagyon volt szükség a hazaiaktól, ezt a támadósort alsó hangon 25 NFL védelem simán meg kell, hogy állítsa. Las Vegasban továbbra is a teljes újjáépülés az egyetlen megoldás, ehhez nem árt majd jól megpörgetni a Free Agency, de főleg a Draft rulett kerekét.

(Maetthy)

Exit mobile version