NFC Wild Card beharangozó

Az NFC Wild Card összecsapásai között két esetben már találkoztak a csapatok egymással és a három meccsből egyiknél sem volt egy labdabirtoklásnál nagyobb különbség. A harmadik találkozón pedig az elmúlt két év két NFC oldali Super Bowl-résztvevője próbálja eldönteni, hogy idén ki volt a jobb. Most jó alaposan kielemezzük, mi is várható. 

Sok advanced mutatóról lesz szó a beharangozóban, ezekről korábban írtunk egy értelmező cikket, így ha még nem mindegyikkel vagytok tisztában, akkor ajánljuk ezt áttekintésre. 

Los Angeles Rams @ Carolina Panthers (szombat 22:30)

A két csapat találkozott már idén egymással, akkor a hazaiak meglepetésre 31-28 arányban felülmúlták Staffordékat, köszönhetően többek között az irányító három eladott labdájának. Ugyanakkor a Rams lényegében akkor is lejátszotta az ellenfelét, de a nagy labdaeladás különbséget nem tudták áthidalni. Látva a Panthers egész éves játékát, minden tisztelet mellett is csak ugyanebben bízhatnak.

Amikor a Rams kezében van a labda

Nem hiszem, hogy sokáig kellene magyarázni ezt az oldalt. A Rams offense idén a liga egyik legjobb egysége mindenben. Top3-ban vannak DVOA-ben, EPA-ben, sikerességi rátában a földön és a levegőben is. Mindezt úgy, hogy nagyon változatos az offense, mert az egyik legtöbb motion, play action, 11-es és 13-as felállás fűződik a nevükhöz, azaz képesek mindenhogy nyerni.

Ha futni próbálnak

A futójátékuk ráadásul nem csak kimagasló, de történelmi szinteken is az egyik legjobb valaha. 50.1%-os sikerességi rátával dolgoznak, azaz minden második futásuk pozitív eredménnyel zárul. Köszönhető ez egyrészt annak, hogy a támadófal nagyon jól blokkol futáshoz, a Steve Avila, Kevin Dotson kettős a liga egyik legjobb guard duója. Ugyanakkor McVay rendszere zseniális. Nagyon sokat vannak fenn 13-as felállásban, azaz 3 tight enddel, és mindenki kiválóan blokkol. Még az elkapók is egyébként, mert Puka Nacua például az egyik legjobb WR a blokkolási feladatokban is.

A Panthers védelem pedig hiába fejlődött hatalmasat tavalyhoz képest futás ellen, ez arra elég, hogy a liga egyik legrosszabbjából a középmezőnybe érjenek fel. Sikerességi rátában egyébként 10. az egység, ami nem is rossz, ellenben EPA/play alapon a liga végéhez tartoznak, azaz relatíve sok nagy játékot engednek a földön. A két csapat első meccsén a Kyren Williams, Blake Corum páros 151 yardig jutott, utóbbi 11 yardos átlag mellett. Különösen figyelni kell a belső futásokat, mert a Rams offense ezek alkalmával top10 EPA-t termel, miközben a Panthers a legrosszabb háromban van.

Ha passzolni próbálnak

A nagyobb különbség azonban akkor van, ha Stafford megkapja a kezébe a labdát. Ugyanis nincs mutató, amiben ne lennének top3-ban. Illetve egy akad, ha nyomás alá helyezik Staffordot, akkor “csak” a 13. legjobbak. A gond az, hogy a Panthers védelem nem képes nyomást generálni. Egész pontosan csak a 49ers rosszabb náluk nyomásszázalékban.

Abban bízhatnak, hogy az újonc Nic Scourton nagyszerű formába kezd lendülni az idény végére, és sikerül egy-két nagy játékot bemutatni a meccs elején, valamint hogy Derrick Brown csillogtatja néha a legjobb formáját, de kicsi a kapaszkodó, hogy igazán sikerül majd zavarba hozni az ellenfelet.

A két csapat első meccsén Stafford háromszor hagyta el a labdát, egyértelműen az All-Pro irányító legrosszabb meccse volt, de erre aligha lehet alapozni. Azt meg kell jegyezni, hogy a Panthers váltogatja a legtöbbet a coverage felállásait snap közben, amivel be is húzták a csőbe Staffordot egyszer, de összességében tudott haladni a Rams akkor is.

Különösen nagy a gond a pálya közepén, ahol a Christian Rozeboom, Krys Barnes linebacker sornak kellene megtartani a kiváló tight endeket és a befele irányuló útvonalakat. De Puka Nacua ellen sincs meg igazán a fegyverük, mert zóna ellen 3.6 yardot átlagol útvonalanként az elkapó (4. legjobb idén), a Panthers pedig az egyik legtöbbet zónázó csapat. Jaycee Horn ugyan egy jó corner, de rajta kívül nagyon sebezhető a secondary is.

Amikor a Panthers kezében van a labda

Nagy talány, hogy mit kapunk a labda ezen oldalán, mert a Panthers 295 yardot átlagol meccsenként, mindössze 18.3 pont mellett (mindkettőben a liga alján kullognak), de az első meccsen sikerült 31 pontot(a labdaszerzések sokat számítottak), de ami fontosabb, 360 yardot feltenni.

Ha futni próbálnak

Azt hiszem, ha bárhol lehet esélye a meccsen a Panthersnek, akkor az itt van. Az első meccsen Hubbard, Dowdle és Young összesen 164 yardig jutott, és valami ilyesmi kellene most is. Összességében inkább egy közepesen futó csapat a Panthers, de sikerességi rátában 14.-ek, tehát képesek mozgatni a labdát. Nem véletlen, hogy neutrális szituációban az egyik legtöbbet futó csapatról beszélünk.

Köszönhető ez a jól játszó támadófalnak. Emeljük ki a bal oldalt, ahol Ikem Ekwonu és Damien Lewis is szenzációs évet tudhat maga mögött. A gond csak az, hogy a Rams védelem erőssége a védőfal és futásmegállítás, sikerességi rátában például a hatodik legjobbak. Poona Ford érkezésével a belső védőfal bivalyerős, Braden Fiske és Byron Young pedig szintén kiválóak futás ellen.

A Panthersnek a külső futásokkal kell próbálkoznia, mert ebben a liga élmezőnyébe tartoznak, igaz nagyon kevés kísérletszám mellett. A Rams pedig sebezhetőbb itt, mint a belső próbálkozásoknál.

Ha passzolni próbálnak

Az alapszakaszmeccset két dolog miatt nyerte meg a Panthers. A már említett labdaszerzések és Bryce Young clutch játéka miatt. Összességében Young nem volt jó akkor sem, de 3. és 4. kísérletekénél az alapszakasz egyik legjobb EPA játékát hozta össze (mind a három TD ilyen szituációban született). És ez jellemző egész szezonban rá.

A Panthers passzjáték átlag alatti szinte minden statisztikában, de fontos pillanatokban Young és az újonc Jalen Coker villan (az első meccsen egyébként Jalen Coker volt a sztár a maga 72 yardjával és TD-jével).

Amiért lehet esélye a Panthersnek itt, hogy bár a Rams egy jó nyomásgyakorló csapat, a Panthers támadófal elég jól tudja megvédeni Youngot, így lehet ideje. Igaz, Young átlagos passzmélysége az egyik legalacsonyabb a ligában, tehát nem is kockáztatnak vele sokat, ami labdabiztonság szempontból jó.

A Rams védelem a szezon második felére mutatott sebezhetőséget, különösen a corner sor esett vissza, de nagy segítség lesz nekik, hogy a frissen hosszabbított nickel corner Quentin Lake visszatérhet, mégpedig vele közel 8%-kal jobb sikerességi rátában a csapat passz ellen. Talán abban bízhat a Panthers, hogy az elkapóik sokkal fizikálisabbak tudnak lenni a Rams cornereknél. Összességében a Panthers alig passzol mélyre, de amikor mégis megpróbálják, akkor jó eredménnyel teszik. Az lehet a kulcs, hogy ezen a meccsen sikerül-e megcsinálni azt a pár nagy játékot, amit az alapszakasz találkozón páratlanul sikerült.

Összességében a Rams egy jobb csapat, ez nem is kérdés. Lényegében a játék minden elemében sokkal jobbak. A Panthers egyetlen esélye, ha össze tudnak tenni egy tiszta futójátékot és megnyerik a turnover háborút legalább annyira, mint az első meccsen.

Green Bay Packers @ Chicago Bears (vasárnap 02:00)

Csoportriválisok révén a két csapat már kétszer is találkozott egymással és jó testvériesen 1-1 szoros győzelemmel távoztak. Ugyanakkor nem árt hozzátenni, hogy a Bears siker az egy közel lehetetlen szituációban egy összeszedett onside kick után hosszabbításban született, ráadásul ezen a második meccsen nem volt már Micah Parsons és meccs közben kiszállt Jordan Love is. A Packers ugyanakkor egy négy meccses vereségsorozatból érkezik (hozzátéve hogy az utolsó két meccsükön már nem volt igazán tét), ami 1986 óta a legrosszabb széria playoffba jutó csapatok esetén.

Amikor a Packers kezében van a labda

A szezon egészét nézve a Packers egy elég jó offense, akik szinte minden haladó támadóstatisztikában a top10-ben, de inkább a top5-ben végeztek. Ellenben meccsenként szerzett yardokban és meccsenként szerzett pontokban csak a középmezőnyhöz tartoztak. A Bears védelem pedig bár javult a szezon második felére, így sem zárt a mezőny első felében, sőt engedett yardokat tekintve a negyedik legrosszabbak voltak.

Ha futni próbálnak

Meglepetésre idén a Packers nem egy jól futó csapat. A támadófalban több sérülésük is volt, de a rájátszásra valószínűleg Elgton Jenkins kivételével mindenki vissza tud térni, ami jó előjel. A Bears futás ellen ráadásul katasztrofális, EPA/play-ben 22.-ek, sikerességi rátában pedig 28.-ak 44%-os rátát engedve. A két egymás elleni meccsen sikerült 138 és 192 yardot futni és főleg az utóbbi elég lehet a sikerhez. Különösen a belső futásokra lesz érdemes figyelni, mert ezeknél a Packers az egyik legjobb csapat idén, miközben a Bears az egyik legtöbb EPA-t engedi.

Ha passzolni próbálnak

A passzolás még veszélyesebb fegyver lehet ha igazán működik, mert Love minden haladó statisztikában a legjobbak között van, de a Bears védelem rendszere elvileg különösen fekszik neki. Ugyanis a Packers irányítója a legjobb blitz ellen és emberezés ellen is. A Bears pedig átlag felett blitzel és emberezik. Ez pedig megbosszulhatja magát. Ráadásul visszatér Christian Watson is, aki emberezés ellen kimondottan jó, a két csapat első találkozóján 92 yardig és 2 touchdownig jutott.

Amin sok fog még múlni, hogy a mély játékokat hogy tudja elvenni a Bears, mert a Packers sokat passzol mélyre és nagyon jó hatékonysággal is teszik meg ezt, miközben a Bears az egyik legrosszabb mély területek levédekezése ellen. Lényegében a Bears legveszélyesebb fegyvere a labdaszerzés, ugyanis senki nem szerzett idén annyi labdát mint ők (a Packers elleni meccseken 1-1-et szereztek). Love ugyan idén sokat fejlődött abban hogy mennyire vigyáz a labdára, de 1-1 érthetetlen dobás most is benne van a játékában, ezt pedig egy szoros meccsen sokba kerülhet.

Amikor a Bears kezében van a labda

A Bears offense Ben Johnson érkezése után fokozatosan épült fel és az év második felében egyértelműen előléptek. Ha csak az utolsó 8 meccset vizsgáljuk, akkor a top5-ben végeztek EPA/play és sikerességi ráta szerint is. A futójáték egyenesen a liga legjobbja lett, miközben a passzjáték is hatalmasat fejlődött.

Ha futni próbálnak

Mint elhangzott a Bears futójátéka lett az etalon a szezon végére, végül 144,5 yardos meccsenkénti átlaguk a harmadik legtöbb lett. A Packers elleni két meccsen 138 és 150 yardot termeltek a földön. Nem véletlen, hogy az egyik legtöbbet futó csapatról beszélünk neutrális szituációkban.

Ez most is meghatározó lehet, mert Wyatt és Parsons kiesése óta a Packers futásvédekezés visszaesett, ha az utolsó négy meccset vizsgáljuk, akkor sikerességi rátában a legrosszabb tízbe kerültek. A Bears dominanciája a támadófallal kezdődik, ahol a belső hármas nagyon kiegyensúlyozott, Dalman, Thuney és Jonah Jackson is közel All-Pro formában játszott a szezon második felében. Amit ki lehet emelni, hogy a Bears ennek megfelelően belülre nagyon jól fut és pont itt sebezhető a Packers védelem is.

Fontos még hogy a Bears egyre több 12-es, azaz két tight endes felállással játszik és Colston Loveland fokozatosan javuló formája miatt az idény végére az egyik legjobb támadósor lettek ilyen felállásokból is. A Packers front7 viszont egyre több elrontott szerelléssel dolgozik, különösen súlytalanok a linebackerek és cornerek, akik futójátéknál kimondottan gyenge pontok.

Loveland 1,86 yardot átlagol, ami az ötödik legjobb a tight endek között, márpedig Edgerrin Cooper 83%-os, Quay Walker pedig 80%-os elkapási mutatót enged 500 yard engedése mellett.

Ha passzolni próbálnak

Apropó cornerek. A Packers védelem igazi hanyatlása a passzolás ellen csúcsosodott ki. Az idény közepéig még az egyik legjobb egység voltak a hosszú átadások ellen, de a szezon végére oda jutottunk, hogy az utolsó öt forduló alapján ők nyelték be százalékosan a hatodik legtöbb mély átadást (az utolsó két meccs mondjuk kvázi tét nélküli volt nekik).

A gyenge pont egyértelműen a Keisean Nixon, Carrington Valentine corner duó, akik nagyon gyengén játszanak, ez pedig fájdalmas lehet, mert Rome Odunze felépülése mellett Luther Burden is megérkezett a Bears elkapószekcióba, aki átlépte a 2,6 yardos útvonalfutásonkénti átlagot, ami Nacua és JSN után a harmadik legjobb az egész ligában (igaz sokkal limitáltabb használat mellett).

Ami még problémás lehet a Packers számára, hogy Parsons kiesése után a passzsiettetés teljesen szétesett, nincs játékos a keretben, aki nyomásszázalékban a legjobb 50-ben lenne, márpedig Caleb Williams ha tiszta zsebből passzol, akkor 10%-kal pontosabb mint nyomás alatt. A blitz lehetne egy megoldás, de a Packers védelemnek az nem a sajátja, rosszul is megy nekik (még ha Parsons kiesése óta 10%-kal többet is hívott Jeff Hafley védőkoordinátor), ráadásul Williams a kilencedik hét óta a 6. legjobb EPA/play számokat csillogtatja extra ember ellen.

Összességében bár a Packers a szezon folyamán ellenállhatatlan volt és megvannak a fegyverei, a tendenciák és a Bears javuló játéka azt mondatja velünk, hogy ez egy nagyon szoros mérkőzés lesz, ahol a nagy játékok és a labdaszerzések dönthetik el a találkozót.

San Francisco 49ers @ Philadelphia Eagles (vasárnap 22:30)

Nem a legjobb előjelekkel érkezik egyik csapat sem a rájátszásba, mert a 49ers a Shanahan éra legnagyobb verését kapta támadóoldalon, az Eagles támadójátéka pedig fikarcnyit sem tűnt javulónak az év végéhez közeledve. Ellenben mind a két csapat kapaszkodhat valamibe. A 49ers abba, hogy amikor a két csapat utoljára találkozott, akkor a labda mindkét oldalán megsemmisítették az ellenfelüket, az Eagles pedig abba, hogy Sirianni és Hurts hazai pályán a playoffban 5-0, és átlagosan 21 ponttal verték az ellenfeleiket.

Amikor az Eagles kezében van a labda

Talán hallottatok róla, hogy idén az Eagles támadójáték akadozik, sőt egyenesen sír a labda, amikor ők támadnak. A legtöbben Kevin Patullo támadókoordinátor nyakába varrják a rossz teljesítményt, de ez nem ilyen egyszerű. Ugyanakkor az biztos, hogy nem igazán tudott/akart változtatni, és az Eagles úgy érkezik meg a playoffba, hogy top3-ban vannak 3 and outok százalékában, a red zone-ig nem eljutott drive-ok számában, az utolsó 10-ben vannak átlagosan szerzett yardokban és az utolsó 15-ben átlagosan szerzett pontokban.

Ha futni próbálnak

Amennyiben a tavalyi évhez viszonyítunk, egyértelműen a futójáték az elkeserítőbb. A tavalyi ligaelit játék idén EPA/play-ben csak a 13., sikerességi rátában csak a 17. a ligában, és mindössze 116.9 yardot átlagolnak meccsenként a földön, ami mindössze a 16 legjobb.

A visszaesés oka több összetevős, mert a támadófal egyértelműen romlott, az első kontakt előtt csak a 15. legtöbb yardot átlagolják, de Barkley számai is bezuhantak, aki kontakt után csak középmezőny számokat hoz, ráadásul várhatón felül szerzett yardokban is elmarad a vártaktól.

Ettől függetlenül úgy gondolom, mégis itt kellene megnyernie a mérkőzést az Eaglesnek, mert minden adott. Egyrészt Lane Johnson visszatér a fal jobb szélére, vele pedig majdnem egy yarddal jobb átlaggal és 10%-os sikerességi rátával jobban fut a csapat. A nagyobb indokom viszont az ellenfél védelme.

https://twitter.com/billbarnwell/status/1990479160733569335?s=20

A 49ers futásvédekezés ugyanis borzalmas és egyre rosszabb tendenciát mutat. EPA/play szerint a 22.-ek, sikerességi rátában pedig 20.-ak, de az utóbbi 10 hetet nézve a legrosszabb sikerességi ráta fűződik nevükhöz. Minden második futás sikeres a mutató szerint ellenük, ami elképesztő mélypont.

Ez nem is véletlen, ugyanis a front7-ben rengeteg a sérültjük. Különösen aggasztó a linebacker sor, ahol Fred Warner még nem tud visszatérni, ellenben Tatum Bethune is kiesett, így vélhetően a gyakorlócsapatból frissen felhozott Eric Kendricks, Garrett Wallow páros kezdhet, illetve Dee Winter és Luke Gafford áll majd rendelkezésre, a héten megszerzett veterán Kyzir White mellett. Szerintem nem is kell fejtegetni mekkora a gond.

Különösen nagy lehet a 49ers szempontjából a gond a külső futásoknál, mert ezek levédekezésében 0.02 EPA-t engednek, ami a 23. legrosszabb, miközben az Eagles az egyik leggyakrabban fut kívülre és elég jó hatékonysággal is teszik ezt.

Ha passzolni próbálnak

Talán ezt a részt fognám rövidebbre, mert itt úgy érzem, hogy gyengeség találkozik gyengeséggel. Az Eagles offense rendkívül statikus, az egyik legkevesebb motion, play action, under center játék fűződik a nevükhöz, és vagy rövidet passzolnak, vagy mélyet. A pálya közepét kevésbé ismerik, pedig itt lenne keresnivalójuk.

A gyenge linebacker sor miatt a 49ers védelem két helyen sebezhető. Középen és mélyen. Ez utóbbi lehet a kulcs a mérkőzésen. Mert az egyik legtöbb legalább 20+ yardos átadást engedik, az Eagles meg ebben különösen jó.

A.J. Brownnak nagy meccse lehet, mert lesz is idő mély játékokra. Ugyanis hiába esett vissza az Eagles passzblokkolása is, most a liga talán leggyengébb passzsiettetésével találkoznak. A 49ers mindössze 20 sacket ért el egész szezonban, utolsók nyomások számában és nyomásszázalékban is. A visszatérő Lane Johnsonnal nem szabad, hogy gondot jelentsen Hurts tisztán tartása. Márpedig ha Hurts nincs siettetve, akkor zongorázni lehet a különbséget a teljesítményében. A 49ers defense nagyon keveset blitzel, és amikor extra ember megy, akkor se hatékonyak, így nincsenek meg azok a fegyverek Hurts ellen, amikkel igazán zavarba lehet hozni.

Nagy párharc lehet DeVonta Smith és Renardo Green között is, mert bár az előbbi jobb játékos, de a másodéves az év végére igazán elkapta a fonalat.

Amikor a 49ers kezében van a labda

Ez lesz a pikánsabb párharc. A 49ers offense ugyanis a sérültek ellenére EPA/play-ben és sikerességi rátában is a top6-ban zárt, és mérkőzésenként átlagosan szerzett 351 szerzett yardjuk, valamint 25.7 pontjuk is az élmezőnybe jó.

A Seahawks megmutatta múlt héten, hogy mi a jó védekezés a 49ers ellen, és bár az Eagles fundamentálisan nagyon hasonló védelem, mert ugyanúgy keveset blitzel, főleg zónázik, nickelben áll fel és sokat rotálja a coverage-eket, abban nem vagyok biztos, hogy ezt ugyanolyan hőfokon meg tudják tenni, mint a Seahawks.

Ha futni próbálnak

Főleg itt lehet probléma a hazaiak oldaláról. Ugyanis a Seahawks úgy állította meg a futást a 49ers ellen, hogy soha nem voltak base felállásban és alig tömték a boxot. Felfogásban ugyanígy játszik az Eagles is, csak amíg a Seattle ligaelső volt EPA/play és sikerességi ráta szerint is futásvédekezésben, addig az Eagles EPA/play-ben csak kilencedik, sikerességi rátában pedig csak 18. A meccs kulcskérdése lesz, hogy az Eagles mivel válaszol a 49ers 21-es (2 futó, 1 tight end, 2 elkapó) felállásaira (amit ligamagas 39%-ban használnak) és meg tudja-e állítani a futást a könnyebb nickel felállásaival. Ha igen, akkor nyert ügyük van. Ha nem, akkor Fangio szép feladat elé néz.

A 49ers futójáték nem a legerősebb, de konzisztens. Nekik van az egyik legkevesebb 10+ vagy 20+ yardos futásuk, ellenben sikerességi rátában középmezőny elejéhez tartoznak, azaz tudják mozgatni a láncokat. Különösen külső zónafutásoknál keresheti a sikert a 49ers, ugyanis az Eagles 4.74 yardot enged próbálkozásonként ilyenkor, ami a hatodik legrosszabb a ligában. Az Eagles használ light boxokat a legmagasabb arányban a ligában (közel 60%), így a 49ers futójáték találhat utat a sikerhez.

Ráadásul most visszatér Trent Williams a bal oldal szélére, vele pedig majdnem 1 yarddal többet átlagolnak a földön, mint nélküle. Kulcskérdés lehet, hogy a Jake Brendel, Spencer Burford páros, akik a 49ers támadófalának a gyenge pontjai, mit tudnak kezdeni a Jalen Carter, Jordan Davis kettőssel középen, mert sok múlhat ezen. Illetve, hogy az Eagles linebackerek is tudnak-e olyan dominánsak lenni, mint a Seahawks játékosai.

Ha passzolni próbálnak

A mérkőzés legizgalmasabb része az lesz, hogy Purdy mire megy Fangio ellen. Ejtettük már szót arról, hogy az Eagles hasonló rendszert futtat, mint a Seahawks, ez pedig nem sok jót sejtet, de van egy nagy különbség. A Seahawks védelem ugyanis nagyobb nyomást tud helyezni az irányítókra, különösen blitz nélkül. És bár az Eagles is kimondottan jó ebben, azért nem ugyanazon a szinten.

Purdynek így picit több ideje lesz, ráadásul lehet hogy Ricky Pearsall is tudja vállalni a játékot. Ellenben nagy brillírozásra nem számítok Shanahanéktől, mert ők elsősorban a pálya rövid területén és közepén voltak jók a szezonban, ez ellen pedig nagyon jó az Eagles. A Nakobe Dean, Zack Baun linebacker sor az egyik legjobb coverage-ben, Cooper DeJean személyében itt is van egy elit nickel játékos, és ők is nagyon keményen játszanak.

A szezon nagy részében Christian McCaffrey és ha egészséges volt, akkor George Kittle volt a főszereplő az offense-ben, de hiába produkáltak elit számokat mind a ketten útvonalfutásonként, itt most nagyon komoly matchup vár rájuk. Ha valakit ki akar pécézni Shanny, akkor alighanem a Quinyon Mitchell túloldalán játszó Adoree’ Jackson lehet a kiszemelt, de mivel keveset emberezik az Eagles, így nehéz lesz a dolguk.

Összességében az Eagles rettentő matchup a 49ers számára, és valószínűleg a támadósor a futójátékon keresztül tud eleget hozzátenni, hogy a védelem kikaparja a gesztenyét a hazaiak számára. Hiába nem bízik az ember az Eagles támadósorában és Hurts játékában, az ellenfélnek nincsenek meg az igazi fegyverei, hogy zavarba hozzák őket.

0 0 votes
Article Rating
Subscribe
Notify of
2 Comments
Oldest
Newest Most Voted
Inline Feedbacks
View all comments
Csakeztne
Csakeztne
2026-01-10 10:12

Charlotte-ban eső, viharok várhatóak a meccs kezdetre, ez lehet a Carolina csepp esélye, ha ez a Rams precíz játékába, ismét hozhat apró zavarokat. Emiatt akár lehet szoros is.

Chiacogo némi havazás, kellemes fagypont körüli hőmérséklettel, enyhe széllel, ez nem nagyon lesz tényező. Ez sterintem amúgy egy 30-30-es meccs, alighanem nüanszokon fog múlni. Nagyon várom.

Phillyben sem lesz faktor az időjárás, csapadékot nem várnak 7-8 fok a kezdésnél. Nagyon esélyes a Philly, és ha nem láttam volna a szezonjukat ez lenne nálam is a papírforma, de mivel végigszenvedtem velük a meccseket így meglepetést várok. Elég a Bills elleni meccsre, ami ugye “győztes” volt, vagy a Cowboys elleni idegenbelire, vagy a Bears ellenire, gondolni. Ezek téttel bíró meccsek voltak, nem ligaelit védelmek ellen, és konkrétan volt mindegyiken olyan féldő, ahol nem létezett O egyáltalán. Úgyhogy kíváncsi leszek. Nyilván ha lehengerlő játékkal áll elő a Philly, mert azért ilyet is tudnak, akkor nagyon elverhetik a 49erst, de nem vennék mérget erre.

0
0
Tucatjatekos
Tucatjatekos
2026-01-10 19:18

A Pantherstől szinte senki sem vár továbbjutást, a Rams pedig a SB-ért megy. Az ilyeneknél szokott jönni a meglepetés, túlságosan nagy favoritnak tűnik a LA. A Bears-Packers szinte megjósolhatatlan. A Chicagónak drukkolok, örülök, hogy végre kijött nekik a lépés. Egy igazi klasszikus a Soldier Fielden, nyilván remek hangulattal. Foci ünnep.
Az Eagles-49ers egy nagyon fura meccs lehet. A 49ers, ha nem estek volna ki kulcsemberei, lehet, hogy a SB legnagyobb esélyese lenne. Ha így is megnyerik, az szinte hihetetlen lenne. Ha meg bármikor kiesnek, nagyon pechesnek érezhetik magukat, mert a hiányzókkal okkal hihették volna, hogy messzire jutnak. Az Eagles egy nagyon ellenszenves csapat számomra, engem a ’90-es évek német fociválogatottjára emlékeztet, ami valahogy mindig nyert vagy továbbjutott. A fene sem tudja, hogy csak ennyit tudnak, vagy csak annyit akarnak, amennyi a győzelemhez, továbbjutáshoz szükséges. Egy nagyon veszélyes csapatról van szó, és nagyon is benne van, hogy most lehoznak egy olyan meccset, amit senki sem fog érteni, lehet, hogy még ők maguk sem. Aki az alapszakaszban mutatott vergődésükből indul ki, az rosszul teszi. Ez az Eagles bőven a címvédésért megy.
A 49ers abban bízhat, hogy Shanahan nagy koponya, nagyobb, mint Sirianni, és hogy marad az Eagles semmilyen játéka. De az nem hiszem, hogy kérdés, hogy az Eagles esélyesebb.

0
0
2
0
Would love your thoughts, please comment.x
()
x