A Senior Bowl nyertesei és vesztesei

A Senior Bowl hete hagyományosan a draft procedúra első állomása, ahol a prospectek először mutatják meg magukat az NFL-csapatok döntéshozói előtt. Kiváló lehetőség ez az esemény az edzők és a játékosmegfigyelők számára, hogy közelebbről megismerkedhessenek a leendő profikkal, míg a játékosok sokat tehetnek azért, hogy javítsák a megítélésüket, de akárcsak a korábbi években, ez most sem sikerült mindenkinek.

Nyertesek

Lee Hunter, DT, Texas Tech

Hunter a rettegett Red Raiders védőfal tagjaként némileg társai árnyékában élt az egyetemi szezon során, gyakran ő végezte el a piszkos munkát, amíg David Bailey és Romello Height learatták a babérokat. Az első két edzésnapon azonban igazolta, hogy miért tartották a szakértők második körös tehetségnek, sőt! Hunter annyira domináns teljesítményt nyújtott, hogy akár az első kör végére is beférkőzhet az áprilisi drafton.

Szinte tarthatatlan volt az egy-egy elleni párharcok során, majdnem 150 kilós súlyához képest elképesztően gyorsan indul el a vonalról, borzasztó erős ütéseivel pedig jó néhány támadófalembernek meggyűlt a baja. Alapvetően nose tackle felépítéssel rendelkezik, és inkább a futás elleni védekezés az erőssége, de a Senior Bowlon a pass rush képességeit is meg tudta csillogtatni.

Azt eddig is tudtuk róla, hogy a futás ellen fel tudja venni a duplázásokat és oda tud érni a backfieldre, Mobile-ban azonban azt is megfigyelhettük, hogy a kézhasználata is sokat fejlődött. Nem hagyta magát kiblokkolni a játékok során, a motorja ezer fokon pörgött, alacsonyan tartott vállvédőszintjével pedig gyakran ki tudott csúszni az ellenfelek szorításából.

TJ Parker, Edge, Clemson

Parkernek nagy szüksége volt arra, hogy villantson valamit a játékosmegfigyelők előtt, hiszen a 2025-ös idénye nem igazán úgy alakult, ahogyan vélhetően tervezte (nyomásokban és sackekben is visszaesett a produkciója). A Clemson védője ugyanakkor elégedetten tekinthet vissza az edzéseken mutatott teljesítményére, leginkább sokszínű pass rush repertoárját lehet dicsérni.

Volt, hogy nyers erejét használta ki, aztán long arm mozdulattal tolta be emberét az irányító arcába, illetve befelé törő counter mozdulatokkal is ért el sikereket. Első lépeses gyorsaságát is remekül használta ki több ízben, a jelen lévők egyöntetű álláspontja szerint majdnem minden offensive tackle ellen voltak sikerei. A szezon előtt kapott top 10-es hype-ot talán már késő visszahoznia, de a top 40 választott közül vélhetően nem fog kimaradni így.

Derrick Moore, Edge, Michigan

Moore rögtön az első napon letette a névjegyét, miután egy az egy elleni párharcban földbe döngölte a Miami left tackle-jét, Markel Bellt. Moore a Michigan színeiben főként külső linebackerként, álló pozícióból rohamozta az irányítókat, amiből ösztönösen arra gondolhatnánk, hogy elsősorban sebességből és finesszből nyer. 115 kilóval mérlegelt, ami bőven nem pehelysúly, és ennek megfelelően rendszeresen kitűnt az erejével a keddi és a szerdai edzések folyamán.

A fenti domináns győzelme mellett is folyamatosan összenyomta a zsebet bull rush-sal, long arm mozdulata is hatékonynak bizonyult, emellett szerzett egy kierőszakolt fumble-t, valamint befelé törő mozdulatokkal is őrületbe kergette ellenfeleit. A futások során is igazolta fizikai erejét, miután kiválóan tartotta meg a szélre törő kísérleteket. Kiváló teljesítményével Moore bebetonozta magát a második napra.

Zion Young, Edge, Missouri

Young Moore-hoz hasonlóan látványos jelenetekkel hívta fel magára az edzők figyelmét, egy ízben szó szerint átgyalogolt ellenfelén, máskor hirtelen irányváltással befelé tört és azonnal megnyerte a párharcát. A Missouri pass rush specialistája idén 17,5 százalékos nyerési rátával operált, remek formáját pedig a Senior Bowlra is át tudta menteni.

Young jó méretekkel rendelkezik (196 cm, 119 kg), és hosszú karjait is remekül hasznosítja. Nehéz elnyomni őt a futás ellen, és ugyan nem a legváltozatosabb még jelenleg a pass rush terve, de első lépéses robbanékonyságára kiválóan lehet építeni. Róla is nehéz elképzelni, hogy kicsússzon a második körből.

Gabe Jacas, Edge, Illinois

Jacast alapvetően második napos tehetségként tartják számon a szakértők, de a Mobile-ban nyújtott teljesítménye alapján a top 50 sem kizárt az esetében. Ideális felépítéssel bír, sokoldalú prospect, akit az egyetemen még a fal belsejében is használtak.

A Senior Bowlon alacsonyabb súllyal mérlegelt a szezon előtti adatokhoz képest, ami meg is látszott a robbanékonyságán, ennek ellenére az erejét is sikerült megőriznie. Folyamatosan pörgött a motorja, emellett rendszeresen jól jött ki a leverage csatákból is. Méreteihez képest jól kanyarodott be a szélen, és az egyik játék alkalmával még egy fumble-t is kierőszakolt az irányítón, ami nem véletlen, hiszen hat kiharcolt fumble-t is szerzett már egyetemi pályafutása során.

Caleb Banks, DT, Florida

Banks lassan kezdte a hetet, kedden még nem igazán tudott érvényesülni egy az egy elleni gyakorlatok során. Ugyanakkor ehhez fontos adalék, hogy az idei évben keveset játszott egy makacs lábsérülés miatt, az első napon még bőven érződött tehát rajta a hosszabb kényszerpihenő. Szerdán és csütörtökön azonban meredeken lőtt ki a teljesítménye.

Jó pár gyors győzelmet aratott, a csapatedzések során pedig további nyomásokat harcolt ki, plusz egy sacket is bemutatott (habár szabályosan nem vihette volna földre a QB-t). Banks engem már a 2024-es meccsfelvételek alapján meggyőzött első körös tehetségéről, de azért megnyugtató volt látni, hogy a rozsdás kezdés után dominálni tudott a hét további részében.

Gennings Dunker, OT/G, Iowa

Dunker azon kevés támadófalember közé tartozott, aki képes volt kordában tartani az eddig bemutatott védőket, ráadásul guard poszton is megállta a helyét, ami rövidebb karjai miatt különösen jelentős volt számára (a Hawkeyes színeiben jobb tackle-t játszott). Futásblokkolásban tipikus mauler, aki a csapatedzések során többször is kiválóan takarított a futók előtt, míg az egy az egy elleni gyakorlatok során oldalirányú agilitását és precíz kéztechnikáját villantotta meg. Második napos kiválasztása biztosra vehető, és akár a top 50-be is beférkőzhet.

Dametrious Crownover, OT, Texas A&M

Crownover elsősorban a hét elején remekelt. Igazán jól megtermett tackle-ről beszélünk az esetében, súlyával (150 kg) és karfesztávolságával (kb. 90,5 cm) is kimagaslott a mezőnyből. A 2025-ös idény nem sikerült túl jól a számára, sok nyomást engedett, és a tükrözési képessége sem volt meggyőző.

Mobile-ban ugyanakkor könnyedebb mozgásról és precízebb készhasználatról tett tanúbizonyságot. A Senior Bowlt megelőzően harmadik napos tehetségként tartották őt számon, de villanásaival lehet, hogy meggyőzte a döntéshozókat, hogy már a második napon érdemes lehet rápróbálni.

Sam Hecht, C, Kansas State

A center class meglehetősen vékonynak tűnik jelenleg, a konszenzus board alapján csak három prospectet várnak a szakértők a top 100 kiválasztott közé. Ebbe a csoportba igyekszik beférkőzni a Wildcats támadófalembere, aki a konzisztencia mintapéldánya volt a hét folyamán.

Hecht szinte hibátlanul abszolválta az egy az egy elleni párharcokat, lábmunkája, ütéseinek precizitása, fogási ereje alapján kezdő potenciállal kecsegtet a kiválasztása. Ráadásul tapasztalatnak sincs híján, hiszen 25 mérkőzésen is kezdőként lépett pályára az elmúlt két idényben.

Max Iheanachor, OT, Arizona State

Iheanachor is pozitív érzésekkel távozhat Mobile-ból, az erővel és a sebességgel operáló passzsiettetőket is semlegesíteni tudta. Méreteihez képest remek atléta, hosszú karjai is sokat segítenek neki abban, hogy mindig az ellenfele előtt tudjon maradni. Mindössze 14 nyomást engedett 2025-ben, pedig csak 2021-ben kezdett el focizni. Ehhez képest már most rendkívül korrekt szintet üt meg a technikája, igazi csiszolatlan gyémánt lehet a megfelelő edzői stáb kezében.

Malachi Fields, WR, Notre Dame

Fields tipikus X elkapó felépítéssel rendelkezik, a hozzá hasonló receivereknél pedig mindig a szeparációs képesség a legnagyobb kérdőjel (40 százalékos szeparációs pontszám single covarage ellen 2025-ben). Az Irish elkapója mindazonáltal mindent megtett, hogy rácáfoljon a sztereotípiákra, precízen futotta meg az útvonalait felesleges lépések nékül, és az irányváltásai is hibátlanok voltak.

Ha kellett, le tudta vinni a súlypontját, és hirtelen lefékezett pl. comeback útvonalak során, emellett a hét egyik legszebb elkapását mutatta be, amikor lehúzott egy 50 yardos bombát, amivel igazolta rendkívüli testkontrollját és labdaérzékét. Fields kellően fizikális, hogy már a LOS vonalán se okozzon gondot neki a press technika, és annak ellenére, hogy a kezei kisebbek az ideálisnál, egyáltalán nem voltak drop problémái az edzések során. Teljesítményével második napos locknak tekinthető.

Ted Hurst, WR, Georgia State

A Senior Bowl nagyszerű lehetőség a kisebb sulikból érkező prospectek számára, hogy bizonyítsák a helyüket a “nagyfiúk” között. Idén Ted Hurst volt az egyik olyan játékos, aki megragadta a kínálkozó lehetőséget, és annak ellenére emelt az ázsióján, hogy a Group of 5-ba tartozó Sun Belt konferenciában pallérozódott 2025-ben.

Hurst már a mérlegelést követően nyertesnek számított, hiszen 10-15 fonttal nagyobb tömeggel mérlegelt, mint amit korábban tudni lehetett róla. Ez azonban a sebességére nem hatott ki, folyamatosan képes volt a vertikális útvonalakon a cornerek mögé kerülni, parádés egykezes elkapásával pedig labdaérzékéről is tanúbizonyságot tett. Hurst negyedik-ötödik körös prospectként érkezett meg Mobile-ba, az eseményt követően azonban a top 100-ban fogunk találkozni a nevével.

Tyren Montgomery, WR, John Carroll

Ha Hurstről úgy nyilatkoztam, hogy kisebb egyetemről érkezett, akkor mit mondjak Montgomery kapcsán? Montgomery a harmadik divízóból (gyakorlatilag a negyedosztályból) érkezett meg a Senior Bowlra, nem lepődnék meg, ha még a scoutok sem ismerték volna az egyeteme nevét az eseményt megelőzően.

Ennek ellenére egyáltalán nem játszott alárendelt szerepet a jobb cornerekkel szemben sem, agresszívan támadta a labdát minden játék során, explozív mozgásával pedig szabályosan sokkolta a jelenlévőket. Útvonalfutási technikája értelemszerűen messze nem tökéletes még, de a harmadik napon valaki nagyot kaszálhat vele, ha megtanítja őt a poszt finomságaira.

Bud Clark, S, TCU

A defensive backek dolga nem feltétlen könnyű a Senior Bowlon, főleg az egy az egy elleni szituációk során, a TCU safety-je azonban brilliáns volt szerdán és csütörtökön is. Szinte repült a pályán, kettő interceptiont és számtalan leütött labdát is láthattunk tőle a gyakorlatok folyamán, ami kicsit sem meglepő, hiszen egyetemi pályafutása során 15 interceptiont és 20 leütött labdát gyűjtött össze.

Tapasztalt játékos, akiről ordít, hogy remekül olvassa a különböző útvonalkoncepciókat, és a szeme mindig a megfelelő helyen van. Ugyan az idei safety class elég mély, Clark a héten mutatott játékával jó néhány poszttársát beelőzhette a rangsorokban.

Linebackerek

Végül, de nem utolsó sorban a linebacker classt hozom, így összességében, ami talán az egyik legjobb és legmélyebb a 2026-os drafton. Bryce Boettcher (Oregon), Xavian Sorey (Arkansas) és Owen Heinecke (Oklahoma) is óriási intenzitással vetették bele magukat a küzdelmekbe, utóbbi főleg a futás elleni védekezésével vétette magát észre.

Náluk is nagyobbat szólt azonban Kyle Louis (Pittsburgh) és Jacob Rodriguez (Texas Tech) teljesítménye. Rodriguez gyakorlatilag ott folytatta, ahol a Red Raidersben abbahagyta, kettő labdaszerzése is volt a szerdai edzésen, és a futások során is rendszeresen elsőként ért oda a labdacipelőhöz. Louis egy alulméretezett linebacker (akár safety-nek is elmehetne), így nem meglepő, hogy elsősorban a sebességével tűnt ki, nem is nagyon tudták őt lerázni az ellenfelek támadói szemtől szemben.

Vesztesek

Nicholas Singleton, RB, Penn State

A Nittany Lions futója a nyáron még a második-harmadik legjobb futónak számított a classban, azonban több Penn State játékoshoz hasonlóan ő is csalódást keltő idényt hagyott a háta mögött. Singleton a Senior Bowlon sem igazán tudta kiköszörülni a csorbát. Passzjátékban van benne fantázia, puhák a kezei, így könnyen szelidíti meg a labdát. Futóként azonban csalódást keltő teljesítményt nyújtott, ráadásul egy sérülést is összeszedett a csütörtöki edzésen, így nem lehet elégedett a hetével.

Zakee Wheatley, S, Penn State

Wheatley a mérlegelést követően még elégedett lehetett, hiszen egyeteme alacsonyabbnak tüntette őt fel a honlapján, mint amilyen magas valójában. A pályán azonban szenvedett, coverage-ben jó néhány alkalommal megverték az ellenfelei. Többször szabálytalanul próbálta megállítani az elkapókat, és a futások során is előfordult, hogy csak nyomozta a labdát. Harmadik körbe várta a szakértők és az elemzők többsége, viszont a mostani teljesítményével lehet, hogy kicsúszott a top 100-ból.

Ja’kobi Lane, WR, USC

Nem mindegyik nagyobb testű elkapó tudott javítani a renoméján, Lane például több labdát is elejtett a gyakorlatok során, és a szeparálódással is meggyűlt a baja. A press technikával operáló védők is megnehezítették a dolgát, így jelenleg elképzelhető, hogy kicsúszik a második napról.

Diego Pavia, QB, Vanderbilt

Pavia már a méredzkedést követően a vesztesek közé került, hiszen a Vanderbilt által megadott magasságánál és tömegnél is jelentősen alacsonyabb értékekkel mérlegelt (175 cm és 89 kiló). Minderre tekintettel nehéz elképzelni, hogy a döntéshozók esélyt adnak neki csere irányítóként, és valószínűbb, hogy nem fogják őt draftolni.

5 2 votes
Article Rating
Subscribe
Notify of
0 Comments
Oldest
Newest Most Voted
Inline Feedbacks
View all comments
0
Would love your thoughts, please comment.x
()
x