A Bears tavaly nagyon közel volt az első kiemeléshez, illetve a rájátszásban is okozott kellemetlen perceket az ellenfeleknek. Caleb Williams újonc szerződéssel játszik, tehát elvileg most van a legjobb lehetőség egy Super Bowl-runhoz, viszont úgy néz ki, hogy a határ nem a csillagos ég, csak a második emelet.
A Bears roster meglepően drága volt már tavaly is, a csapat mínusz 9,5 millióról indult neki a holtszezonnak. Ugyan a szerződésekhez hozzá lehetett volna nyúlni, drasztikus esetben akár 90 millió dollárt is fel lehetett szabadítani, de a menedzsment ezt nem akarta meglépni. Az olyan feláldozható játékosok, mint a futó D’Andre Swift vagy Cole Kmet még mindig a rosteren vannak, míg az olyan stabil pontok, mint Jaylon Johnson, Monrez Sweat, Joe Thuney szerződéséhez sem nyúltak.
Így mindössze három relevánsnak tekinthető lépést eszközölt a franchise, bár ebből csak kettőt szeretett volna. Először is kivágta a linebacker Tremaine Edmundst és elcserélte az elkapó DJ Moore-t, majd kénytelen volt visszavonult listára tenni a kiváló center Drew Dalmant. Anyagilag ez nagyjából 37 millió dolláros spórolást jelentett, ami önmagában egész jó, bár azért van némi keserű utóíze a dolognak.
Edmunds egy korrekt, főleg futás ellen használható linebacker volt, tavaly ráadásul karrierje egyik legjobb teljesítményét hozta (a Giants 12 millióért vitte el a kivágása után). Dalman visszavonulását senki sem akarta a szervezeten belül, hatalmas lyukat ütött az amúgy remek támadófal közepén. Egyedül az időközben fölöslegessé váló Moore elcserélésének lehet maradéktalanul örülni, ugyanis nemcsak, hogy kapott érte egy második körös picket a Bears, de a Bills még az elkapó teljes fizetését is átvállalta. Ez volt az idei piac egyik legnagyobb lehúzása, ugyanakkor ettől még kellene egy jobb WR2-3, mert vékony lett így az elkapószoba.