Pénz van, de minek? – Steelers FA-kitekintő

A Steelers évek óta megragadt a középszerűség mocsarában, amiből csak azért tudtak alkalmanként kiemelkedni (értsd, az épphogy pozitív mérleg elég volt egy körre a rájátszásban), mert Mike Tomlin egy jó edző. Utóbbi viszont ebbe alighanem beleunt, ugyanis a szezon után lemondott a posztjáról, a helyére pedig érkezett a középszerűség élő szobra, Mike McCarthy. Így hiába lenne pénz egy igazán komoly win now-ra, semmi oka nincs a menedzsmentnek a pénzszórásra. 

Tomlinnal az elmúlt években nem tudtam zöldágra vergődni, és továbbra is tartom, hogy a saját makacssága miatt sem tudott a Steelers igazán megújulni az elmúlt években. Azonban az elmúlt hetek-hónapok tanulsága alapján elképzelhető, hogy a franchise akkor sem lett volna képes kilépni a kényelmes középszerűségből, ha Tomlinban meglett volna erre a szándék. Ugyanis most itt volt a lehetőség, hogy egy fiatal, modern felfogású főedzővel új irányt vegyen a Steelers, azonban a menedzsment kinevezte azt a McCarthyt, akivel bár garantáltan nem lesznek 1/1-esek (ami olyan rossz lett volna QB nélkül?), de a hőn áhított PO-győzelem sem kerül közelebb.

Pedig a helyzet amúgy nem rossz. A Pittsburgh-nek jelenleg 40 millió dollárnyi költőpénze van,  és amennyiben a gárda belekezdett volna egy nagytakarításba és elengedi Cameron Heywardot, a borzalmas igazolás Patrick Queent, valamint olyan kiegészítő játékosokat, mint Jaylen Warren. Brandin Echols vagy Bennett Skowronek, akkor a 40 millióból máris 80 lett volna. Persze így vékonyabb lett volna a skill sor és a front 7, de be lehetett volna vállalni mondjuk TJ Watt elcserélését (nincs már benne 2-3 top évnél több, miközben csak idén 32 millió dollárt kell kifizetni neki és 42 milliós cap hitje van), amivel megalapoztak volna egy potenciális franchise irányítót a jövőben.