Az idei belső támadófalember class a többi poszttal való összehasonlításban egyértelműen az erősebb osztályok közé tartozik. A cikkben szereplő kilenc játékoson túl is vannak még épkézláb opciók a későbbi körökben, így akár egy tucat csapat is megtalálhatja jövendőbeli kezdőit guardban és centerben. Lássuk tehát a felhozatalt!
Olaivavega Ioane, G, Penn State
Ioane a guard class toronymagasan legjobb játékosa, aki a szememben nagyon közel van a bustproof státuszhoz, annyira stabil padlóval rendelkezik. Engedett nyomási rátája egészen abszurd (0,7%), ráadásul azok sem tipikus egy az egy elleni szituációk során keletkeztek. Emellett kiváló felépítéssel is rendelkezik (a karhossza mondjuk rövidebb az átlagnál, de nem kirívóan gyenge), tapasztalatnak sincs híján és a fegyelmezettségére sem lehet panasz (mindössze egy büntetés 2025-ben), nincs red flag a profiljában.
Ioane legfőbb erőssége rendkívüli fizikalitása, erőből egyszerűen nem lehet megverni, egy centit nem enged a bull rushok során. Snap utáni alapállása stabil, képes berogyasztani a térdét, így olyan, mintha beleülne egy karosszékbe passzblokkolás során, aminek köszönhetően képes arra, hogy tökéletes egyensúlyban maradjon, bármi is történik a játék során. Kéztechnikája is kimagasló, a fogásából nehéz kiszabadulni, de ha a védőnek mégis sikerül, Ioane akkor is képes újra és újra felvenni a kapcsolatot a védővel, amivel teljes mértékben kikapcsolja ellenfelét a játékból.
Enjoyed studying #PennState IOL Olaivavega Ioane (6-4, 328, rJR, #71). His power profile and anchor are excellent. Will be high on the list for OL needy teams. pic.twitter.com/xeB6QVgwHB
— Jordan Reid (@Jordan_Reid) November 13, 2025
Futásblokkolások során is megvillantja nyers erejét, előszeretettel döngöli bele ellenfeleit a földbe. Ütései borzasztó erősek, képes teljesen betemetni a védőket a fal rá eső részén, és méreteihez képest a második szintre is meglepő fürgeséggel ér oda. Kevésbé nagy terület lefedését igénylő húzások, illetve zónafutások során elég jó a lábmunkája és a rugalmassága ahhoz, hogy végrehajtsa a feladatát.
Egyetlen gyengesége átlagos irányváltási képessége és oldalirányú agilitása, ami miatt szélső zónafutások során kevésbé hatékony, illetve pass proban a profik között lehetnek növekedési fájdalmai a dinamikusabb pass rusherek ellen. Ioane az elmúlt évek legjobb guard prospectje, aki nyers atletikusságban ugyan elmarad a korábbi top 10-es Quenton Nelsontól, de így is egy azonnal kezdhető, All-Pro potenciállal rendelkező játékosnak gondolom őt.
Spencer Fano, G/C, Utah
Szögezzük le rögtön az elején, hogy Fano egyetemen szinte kizárólag tackle poszton fordult meg, így a fal belsejében egyáltalán nincs tapasztalata. Akkor meg hogy kerül a belső támadófalemberekről szóló cikkbe? Fano kimagasló atlétának számítana a fal szélén, a Combine-on valamennyi felmérőn lenyűgöző eredményt ért el.
Ugyanakkor a méredzkedésekből nem jött ki jól, karhossza és kézmérete is az alsó 5 százalékos mezsgyén belül található, amiről sokszor elmondtuk már, hogy mekkora limitációt okozhat egy tackle számára a fal szélén (elég ha csak Will Campbell újonc évének második felére gondolunk). Így jó esély van arra, hogy Fano nem lesz jó tackle a profik között, és mivel az erejébe/horgonyzásába is bele lehet kötni, így lehet, hogy nem is guard, hanem inkább center lesz belőle.