Aaron Glennek saját bevallása szerint van egy szuperereje, mégpedig a játékhívás. Most, hogy ezt a jogot visszaveszi, meg is oldódott minden gond, a tavaly történelmi mélységekben lévő, 3-14-es Jets végre rátért a helyes útra, irány a Super Bowl! Vagy nem.
Nem igazán tudok napirendre térni a Jets tulajdonosainak döntései fölött. Megtartották Aaron Glennt a tavalyi szörnyű szezon után, miközben eladták a csapat legjobb játékosait és felhalmoztak egy csomó picket. Magyarán belekezdtek egy újjáépítésbe azzal a főedzővel, amelyik az újjáépítést indokolttá tette. Pedig öt első körös pick és végtelen mennyiségű cap space alighanem felkeltette volna az ígéretesebb főedzőjelöltek érdeklődését.
Ehelyett most elég ambivalens a helyzet, ugyanis a bár GM Darren Mougey megkapta az esélyt a bizonyításra és keresztülviheti az újjáépítést, de közben valahogy Glenn igényeit is ki kellene legalább részben elégíteni, hogy ne szerepeljen vállalhatatlanul kínosan a gárda. Mindez pedig az FA-tevékenységen is látszott, mintha kicsit ő maguk is elhitték volna Glenn szupererejének létezését.
A csapat a piac előtt 79 millió dollárnyi cap space-szel rendelkezett, de a rengeteg várható újonccal együtt is volt effektíve 63 millió dollár a kasszában. A keretben lévő játékosokhoz vagy azok szerződéséhez tehát nem igazán kellett nyúlni, bőven volt mit a tejbe aprítani. Ennek megfelelően Mougey nem is csinált semmit, mindössze elcserélte Justin Fieldset a Chiefshez, de azt is úgy, hogy 3 millió dollárt leszámítva átvállalta az irányító teljes fizetését, így gyakorlatilag csak ennyit sikerült megspórolni. 82 millió dollár állt tehát rendelkezésre új játékosokat igazolni vagy a lejáró szerződésűekkel hosszabbítani.
A legfontosabb távozók