A nyárra fordulva nemcsak a labdakergető világbajnokság kezdődik el, hanem a mély uborkaszezonos rangsoros cikkek is. Ennek gerincét pedig most is az előszezonos power rankingok alkotják. Ilyenkor még nem sérült le senki sztárja a training campben, de már túl vagyunk az offseason erősítések 99.9%-án. Így teljesen tiszta lappal rakhatjuk sorrendbe a csapatokat. Erre idén 7 szerkesztő vállalkozott (Dani, Patrik, Józsi, Balázs, Chester, Matyi, Totó), akiknek közös listáját láthatjátok most négy cikkbe szedve.
A rangsoroláskor minden csapat minden szerkesztő rangsorában elfoglalt helye alapján kap egy pontot. A 32. helyre rakott csapat 1-et, a 31. helyre rakott csapott 2-t és így tovább. Tehát a minimális pontszám így 7 szerkesztővel 7 pont, a maximális pedig 224.
32. Miami Dolphins (13 pont)
Helyezések: 32, 31, 29, 32, 32, 32, 30
Helyezés tavaly ilyenkor: 22.
Egyértelműen kerültek a lista végére. 4 helyen is tökutolsók voltak, de a leglágyabb szívű Józsi sem rakta őket a bottom4-en kívülre.
Legnagyobb erősítés: Nem volt (Malik Willis)
Legnagyobb veszteség: Jayden Waddle
Legerősebb pont: Linebacker sor
Leggyengébb pont: Minden más
Ok az optimizmusra: Hát, ez nehéz lesz. A Dolphins minden értékét eladta az elmúlt egy évben, minden vezetői pozíciójában lecserélte az embereket és ennél nagyobb újjáépítésben nem is lehetnének. Optimizmusra talán az ad okot, hogy ha megfeszül ez a keret sem fog tudni a bottom3-4-ből kijönni a szezon végére, egyszerűen annyira gyenge a roster. Ezzel pedig jó esély van jövőre egy irányító draftra és vele az újrakezdésre. Bízni abban lehet, hogy a Packerstől érkezett GM-HC páros egyébként mutat életjeleket első évében is, még ha a keret borzalmas is.
Addig is a szezonban egyébként Willisszel legalább lesznek szórakoztató meccseik. Bár passzolni nincs kinek, az Achane-Willis párosra írható egy látványos read option séma. A másik oldalon a legizgalmasabb poszt a linebacker sor. Brooks és az újonc Rodriguez párosa ligaszinten is top10-es (akár jobb is lehet, ha Jacob hozza egyetemi játékát), sok más csapatrésze pedig nincs a Dolphinsnak, ami ennyire magasan jegyzett lenne.
Ok a pesszimizmusra: Ha a ’26-os szezonra keresünk pesszimista okot, akkor a mutatott játék vélhetően bőven elég lesz. A támadósorban nincs elkapó, az irányító 2-3 meccsnél többet sose játszott még egy szezonban. 4 év alatt 1,300 passzolt yardja van. Ha itt nem fog valami egészen váratlan történni, vélhetően fog meccseket kapni Quinn Ewers is. Top szintű tehetség az egész csapatban egyedül Achane. A legnagyobb aggodalom azonban nem is rövidtávú, mert a szurkolók is tudják, hogy ez az év el lesz puntolva. Akkor van gond, ha a kinevezett személyek sem mutatnak életjeleket. Jon-Eric Sullivan GM-et nem egy offseason alatt fogjuk kiismerni – a draftja nem is lett egyébként első ránézésre rossz. Nagyító alatt főleg Jeff Hafley lesz. Két évig volt a Packers védelmének vezetője több-kevesebb sikerrel. Előtte pedig egyetemen volt vezetőedző egy kisebb programnál (Boston College). Nem tudni felnőtt játékosok körében mennyire tud majd fegyelmet tartani, utat kijelölni. Főleg ha a szezon felénél már mindenki látni fogja, hogy ez a csapat nem 2026-ban fogja a győzelmeket szállítani.
31. Arizona Cardinals (17 pont)
Helyezések: 29, 32, 32, 31, 28, 30, 32
Helyezés tavaly ilyenkor: 20.
Ahol nem a Dolphins végzett a listák végén, ott a Cardinals kapta meg ezt a megtisztelő posztot. Nem egy túl nagy érdem…
Legnagyobb erősítés: Jeremiyah Love
Legnagyobb veszteség: Kyler Murray
Legerősebb pont: 1-1 helyen felbukkanó sztár power
Leggyengébb pont: Irányítók
Ok az optimizmusra: Mike LaFleur a következő “új McVay” várakozásokkal vette át az itteni csapatot vezetőedzőként. Három évig dolgozott Los Angelesben, igaz előtte volt már a Jetsnél egy két éves kevésbé eredményes időszaka – ahol jobban támaszkodott a támadósor az OC-ra. Nyilván McVay alatt tanulni jó ajánlólevél. Az mondjuk már kevésbé “szexi”, hogy amúgy egy fiatalos, első megbízatásos HC-ként pont Nathaniel Hackett lett a támadókoordinátora.
A csapatra nézve további jó pont, hogy itt azért van pár magas minőségű játékos. Trey McBride a liga talán legjobb TE-je jelenleg. Wilson tavaly kiemelkedő volt, akár WR1 is kinézhet belőle, Marvin Harrison még mindig meglátjuk, de érkezett Love is. Skill személyzetben ez egy nagyon korrekt egység. A védelemben ilyen prime játékosokból már kevesebb van, de Budda Baker még mindig tud playmaker lenni és a másodéves Will Johnson – Walter Nolen duó is több mint ígéretes.
Ok a pesszimizmusra: Nem elég, hogy önmagában is gyenge ez a roster, de pont abban a csoportban vannak, ami jelenleg a legerősebb a ligában. Három olyan csapat mellett, akikből mindegyik bőven playoff várományos, sőt. A pár kiemelkedő húzónevet pedig egy gyenge “alapcsapat” veszi körbe, élükön ezzel a QB szobával. Brissett már híd QB-nak is lassan csak a gyenge minőségű, Minshew imádnivaló, de csak egy korrekt csere, Beck pedig amilyen korán lett draftolva, félek tervben van az idei mélyvízbe dobása. A gond csak az, hogy a támadófal a két érkező guard ellenére messze van a jótól.
A vezetőség pedig óriási kérdőjel. A kis LaFleur úgy volt 3 évig OC, hogy mindenki tudja McVay adja az irányt. Nick Rallis maradt DC-nek, de nem tudni mennyire jó stratéga, lévén eddig Gannon “mögött” dolgozott. Hackett kapcsán pedig talán egyedül az édesanyja izgatott még támadókoordinátorként.
30. New York Jets (20 pont)
Helyezések: 31, 29, 30, 29, 30, 31, 31
Helyezés tavaly ilyenkor: 28
A tavaly sem túl előkelő helyükön sikerült rontani. Az utolsó csapat, akit mindenki a legrosszabb 4-be rakott.
Legnagyobb erősítés: Első körösök
Legnagyobb veszteség: 2025-ös eladott elit védők
Legerősebb pont: Támadófal(?)
Leggyengébb pont: Cornerbackek
Ok az optimizmusra: Ha azt mondtam a Cardinalsra, hogy vannak ígéretes területei a támadósornak, akkor ez itt hatványozottan igaz. Wilson egy remek elkapó, kapott a csapat még két első körös targetet Cooper és Sadiq személyében, Hall is egy jó running back és itt a támadófal sem ementáli sajtra hasonlít. Kell is, hogy jól nézzen ki ez a támadósor, mert 5db első körös és 3db második körös pick van benne.
A védelemben már kevesebb a talent azért… Az idei Bailey és Ponds kettősön kívül egyedül Will McDonald a korai draftolt. Azonban nem lett egyébként rossz az erősítés. Sweat egy remek NT, egy évre Onyemata és Davis is korrekt megoldások a hiányposztokra. Nem túl hosszútávú építkezés, de egy szezonra nézve jók.
Ok a pesszimizmusra: Kezdem, ahol fent abbahagytam. Érkezett 3 új pass rusher a csapatba, de nekem ez továbbra sem tetszik. McDonald mellett Bailey is egy speedrusher, akik nem erősek futás ellen, Ossai ugyanez a csereminőségben és egyedül Enegbare az, aki az erőprofillal is tud valamit kezdeni. Tök izgik lesznek 3&8 szituációnál ezek a fürge gyerekek, de hányszor lesz erre kényszerítve az ellenfél? Főleg, hogy a szélső corner sor rettentő gyenge – a végén még Pondsnak kell ott játszani, aki legalább az egyetemen jó volt a vonal mellett.
Ezen kívül sajnos rossz hír, hogy nekem több bizodalmam van Geno Smithben mint az Aaron Glenn – Frank Reich féle vezetőségben. Pedig Genóban sincs sok… Írhattam volna ide is a leggyengébb pontra a QB-t, de kicsit uncsi lett volna már. A két éve még Seattleben korrekt irányítónak egyébként látok egy kis redemptiont a karrierjében mert tavaly nagyon leszerepelt, de ennyire talán még nem kellene összeessen a karrierje. Az edzői karban viszont nem tudok bízni.
Izgalmas lesz az 1/1 kapcsán, hogy a bottom4 csapatok közül egyedül a Jets játszik mindenki ellen.
29. Cleveland Browns (26 pont)
Helyezések: 30, 30, 31, 26, 31, 28, 29
Helyezés tavaly ilyenkor: 29.
Ha pedig bottom 4, nem hiányozhat a Browns sem. Itt azonban legalább egy szerkesztő látott már ebben a csapatban egy kis pozitív kifutást. Ki volt az? Hát én!
Legnagyobb erősítés: Újonc elkapók
Legnagyobb veszteség: Jim Schwartz (DC)
Legerősebb pont: Front7 (Garrett vezetésével)
Leggyengébb pont: Irányítók
Ok az optimizmusra: Takarjuk le a QB sort. Ez a keret a liga legrosszabbjainak egyike? Nálam nem. Nyilván sokat dob rajta, hogy Myles Garrettel itt a legjobb védő a igában, de mellette is Schwesinger a tavalyi év védő újonca, Mason Grahamben még van opció a dobbantásra, Denzel Ward egy jó corner. Hogy Mike Rutenberg mennyire fogja őket jól össze, azt nem tudom, hiszen eddig főleg védőfelfogású vezetőedzők mögött volt edző ilyen-olyan szinten.
A támadó oldalon én tudok lelkesedni Todd Monken visszatérésében. Szerintem Stefanski sem feltétlen volt rossz szakember – de hát az irányítóhelyzet megpecsételte a sorsát. Erre most is van esély, pedig az offseasonban egyébként nem végzett rossz munkát Andrew Berry GM az erősítésekkel. Főleg ha azt nézem, hogy 3 hónap alatt kellett egy teljesen új támadófalat építsen, miközben hozott új skill játékosokat is.
Ok a pesszimizmusra: A védelem kapcsán azért ott van az a szempont, hogy elvesztették a liga egyik legjobb koordinátorát. Az elmúlt években folyamatosan teljesített erőn felül ez az egység Schwartz irányítása alatt. Ezt megismételni egy ilyen nullkilométeres edzővel nehéz lesz. Visszaesés várható, kérdés mekkora.
A támadósor is hiába korrekt, hiába hozta ki talán a legtöbbet a GM a támadófalból, itt 5 teljesen ismeretlen játékosnak kéne összeszoknia hamar. Abban a csapategységben, ahol az egyéni képességeknél is fontosabb sokszor a jó összhang. A cseresznye a torta tetején pedig, hogy bármennyire is sül el jól minden más, az irányítók ugyanúgy lehetnek küllők a kerekek közt. Én Sandersben és Gabrielben semmit sem látok továbbra sem, így pedig marad az, hogy Watson kapja meg a csapatot, aztán amikor vélhetően besül, majd indulhat a székfoglaló minden héten. Az én optimizmusom sem ők alapozzák meg, hanem hogy a rosterre nézve egyébként ez szerintem nem egy bottom 3-4es csapat. Az irányítók azonban persze könnyen azzá tudják tenni majd.
28. Las Vegas Raiders (43 pont)
Helyezések: 28, 21, 28, 27, 27, 29, 28
Helyezés tavaly ilyenkor: 21.
Itt egy jól húzódó határt léptünk most át. A pontokban is leolvasható, hogy az első 4 csapat után most léptünk egy komolyabbat előre.
Legnagyobb erősítés: Klint Kubiak & Fernando Mendoza
Legnagyobb veszteség: Patrick Graham (DC)
Legerősebb pont: Brock Bowers
Leggyengébb pont: Elkapók, szélső cornerek
Ok az optimizmusra: Nyilván a megváltó érkezésével kell kezdeni. Mendozaban ott a bizalom, hogy a következő 15 évre megoldja a csapat irányító kálváriáját. Az a move egyébként nem volt rossz a csapattól, hogy Cousinst egy negyed/fél idényre még idehozták mentorálni, meg hogy ne egyből zuhanjon túl nagy teher az újonc vállára. Ugyancsak izgalmas Klint Kubiak személye is, aki tavaly a mindenki által lenézett Darnold vezette támadósorban csinált Super Bowl győztes együttest. Izgalmi faktort nézve magasan lesz a Raiders, amikor átveszi a gyeplőt Fernando.
Ok a pesszimizmusra: Az odáig rendben van, hogy a kötelező 1/1-et nem rontotta el a csapat, de után nem kellett volna azért valamit kezdeni még ezzel a támadósorral? Mendoza kapott egy elit centert és egyébként megkapta a liga egyik leggyengébb támadósorát. Tavaly Cam Wardnál is milyen jól bejött, hogy az 1/1-es játékosnak nem adtak segítséget, ugye? Az elkapósor vetekedik a Dolphinsszal, hogy kié a legrosszabb. Annyi “szerencse” van, hogy Bowersszel itt legalább adott egy elit célpont. A fal sem annyira borzasztó, de erősnek biztos sem nevezném.
A védelemben pedig számomra óriási kérdőjel, hogy mi a terv? Patrick Graham nem véletlenül élt meg pár vezetőedző váltást és volt DC 2022 óta. Nem olyan szinteken mint Schwartz a Brownsnál, de ő is évek óta hozott ki többet mint elvárható lett volna. A védelem élére a korábbi pozíciós edzője Rob Leonard ül le, kíváncsi vagyok. Az emberállomány azonban nem erős. Hiába jött két szuperatléta linebacker, “gondolkodni” nem tudom ki fog. A védőfal továbbra is egy szem Crosbyból áll, de legalább a szélső corner poszt is súrolja az erősen aggasztó jelzőt.
27. Washington Commanders (47 pont)
Helyezések: 24, 28, 23, 30, 29, 27, 23
Helyezés tavaly ilyenkor: 11.
A legnagyobb zuhanónk. A 2024-es csodaszezon és konferenciadöntő után még magasan voltak az elvárások, idénre azonban beégett a roster állapota a szemünkbe.
Legnagyobb erősítés: Védelmi igazolások
Legnagyobb veszteség: Kliff Kingsbury
Legerősebb pont: Jayden Daniels
Leggyengébb pont: David Blough
Ok az optimizmusra: Nehéz lesz ezt a szekciót nagyon emelkedett hangnemben megírnom, mert én raktam a legmélyebbre a csapatot. A legjobb kifutás onnan indul, hogy Jayden Daniels kibírja az évet és nem kell csereirányítókkal lejátszani. Bár Mariota egyébként kifejezetten jól teljesített tavaly, azért a ’24-es berobbanó Daniels minőségét nem érte el. Sajnos azonban én több okot nem igen tudok felsorolni mert leginkább csak kérdéseim vannak a csapat kapcsán. Legnagyobb erősítésre se volt igazán ötletem, mert ez a keret nem lett erősebb.
Ok a pesszimizmusra: Kezdjük az edző stábbal. Quinn mint vezetőedző számomra abszolút súlytalan már. Az öltöző összefogásával nincs problémám, de mint védelmi szakember elhaladt mellette már a kor. Ebből a szempontból jó ötlet az új szemlélet behozatala. Az új DC Daronte Jones pedig Minnesotából érkezik, ahol Flores egy egészen egyedi szisztémát futtat rengeteg blitzzel. Ez még tetszene is, kérdés mennyire lesz ez a védelem Jonsé. A támadósornál Kingsbury távozása abszolút öngól. Két éve a 4., tavaly a 16. volt EPA-ban vele ez a támadósor (tavaly úgy, hogy 10 meccsen Mariota játszott). Ez nálam abszolút felülteljesítés. Lecserélni egy olyan edzőre, David Blough-ra, aki három éve még csereirányító volt, hát maradjunk annyiban, hogy kockázatos.
Már most se rövid ez a szekció és csak most érek a játékoskerethez. A falban van két jó játékos és három gyenge, akikből max Conerlyben van fejlődési potenciál. A skill soruk a liga egyik legrosszabbja, ha egybevonom a posztokat. 3-5 éve egyedül van Scary Terry és ki a második legjobb fegyver? Okonkwo vagy a 3. körös újonc Williams a slotból? Atyaég… A védelemre fordulva csak mások által levetett másod-, harmadvonalas pass rusherek vannak, szürke secondaryvel. Egyedül Sonny Styles miatt lesz érdekes leülni a meccsek elé számomra. Ha a Blough-Daniels kapcsolatból nem lesz azonnal valami kirobbanó, itt a bottom 3-4 is esélyes év végére és a magam részéről úgy számolok, hogy Quinn legkésőbb Black Mondayen el lesz küldve.
26. Tennessee Titans (51 pont)
Helyezések: 27, 27, 27, 28, 25, 19, 27
Helyezés tavaly ilyenkor: 30.
A cikk első csapata, akit tavalyhoz képest előrébb raktunk!
Legnagyobb erősítés: Carnell Tate
Legnagyobb veszteség: Kevin Zeitler
Legerősebb pont: Védőfal
Leggyengébb pont: Támadófal
Ok az optimizmusra: Mike Borgonzi fogta és a teljes edzői stábot kisöpörte itt. Ezáltal amiben lehet bízni, hogy az évek óta tartó posványból a Saleh, Daboll és Bradley vezette rettentő rutinos edzői stáb kiemeli a csapatot és ad egy magasabb padlót nekik. Másik fő bizalmi faktor a megerősödő skill személyzetben lehet. Csoda persze nem történt, de Wan’Dale Robinson épp Daboll alatt (is) hozta le tavaly a legjobb idényét, a drafton pedig érkezett egy potenciális első számú fegyver Tate személyében. Kellett mint egy falat kenyér mert tavaly a 3(!) legtöbb elkapott yarddal rendelkező játékosok össztermelése nem érte el az 1,500 yardot.
Ok a pesszimizmusra: Kibírja-e az évet Cam Ward emögött a fal mögött? Skoronski egy jó guard és Latham egy közepes right tackle, a többiek azonban mind posztjuk legrosszabbjai közt vannak. Tavaly sem volt ez egy erős egység, de az idei állomány a liga egyik legrosszabbja. A gyenge fal pedig nem fogja segíteni a futójátékot sem. Pollardnak pedig kellene, hogy segítség, mert magától nem látom, hogy hoz újra egy korrekt évet.
Current 2026 NFL Offensive Line projected starters: pic.twitter.com/oGq7k4anGY
— Mike Clay (@MikeClayNFL) May 12, 2026
A védelem sem erős, a védőfalat is csak halványan mertem beírni mint legerősebb pont, mert jobb ötletem nem volt. Saleh-ban lehet bízni, hogy sztárok nélkül is képes lehet egy jó egységet faragni belőlük és mert az egész keret talán legjobb játékosa Jeffery Simmons mégiscsak itt játszik. A cornerback vagy a linebacker soruk azonban megtorpedózhatja még a “jobbacska” szereplést is.
25. Atlanta Falcons (60 pont)
Helyezések: 26, 26, 26, 18, 24, 25, 26
Helyezés tavaly ilyenkor: 19
Ismét egy csúszó. A többség nyilván azért rakhatta ide mert nem tudja melyik kezébe harapjon a QB poszton, én gondolom nem okozok meglepetést, ennél pozitívabb vagyok.
Legnagyobb erősítés: Kevin Stefanski
Legnagyobb veszteség: Kaleb McGary
Legerősebb pont: Első körös skill trió
Leggyengébb pont: Védőfal
Ok az optimizmusra: Személyes optimizmusomra a fő ok természetesen, hogy nagyon kedvelem mindkét irányítót és így bízom bennük. De nézzünk olyan érveket is, amik az emberek nagyobb százalékánál is előfordulhatnak. Először is Kevin Stefanskit sokan (és itt már szerintem nem csak én) egy jó szakembernek tartjuk. Bármennyire is nem volt vele állandóan sikeres a Browns, Baker Mayfield óta az itteni állománynál csak rosszabb QB-kkal dolgozhatott együtt. A csapatai ráadásul egyébként is támaszkodnak a futójátékra, arra pedig itt adott egy nagyon jó fal és egy elit futó is. A támadósor szerintem elég kompatibilis az ő felfogásával – persze ehhez kell, hogy megtalálja az összhangot az irányítókkal is. A védelem kapcsán remélni lehet, hogy Pearce nem lesz börtönbe dugva és/vagy eltiltva egész szezonra, Ulbrich hoz legalább a tavalyi szinthez hasonlót, amikor is 14. lett az egysége EPA-ben.
Ok a pesszimizmusra: Aki nem hisz sem Penixben, sem Tuában, itt kezdi. Annyi persze van itt, hogy bárki is veszti el az edzőtáborban a kezdő posztot, arról fog szólni minden sajtótájékoztató 1-1 vereség után, hogy mikor jön az irányítócsere. Ez alapvetően nem jó dinamika és nem tesz jót az öltözőnek. Stefanski pedig sokszor volt már ilyen kérdések kereszttüzében Clevelandben is.
Kilépve a QB kérdéskörből a támadófal jó, azonban a jobb oldalon tavaly is félmegoldások voltak McGary sérülése miatt. Idén vissza is vonult Kaleb. Jawaan Taylor jött, de ő a leggyengébb láncszem. Ráadásul itt az irányítók vak oldalát védi egy egyébként is a futásblokkolásban “jobb” játékos. Két sérülékeny QB-val ez nem néz ki jól.
A védelem kapcsán is lehet aggódni. A belső védőfal nagyon súlytalannak tűnik a játék mindkét elemében és a pass rusher egység is kérdéses. Pearce biztosan kap valamennyi eltiltást és vele sem mondom, hogy minden rendben lenne, de nélküle ismét jöhetnek a megszokott falconsos szezonok a szökőévente érkező sackekkel. Ráadásul a linebacker sor sem igazán bíztató, hiszen távozott Kaden Elliss is. A secondary egyébként jól fest, különösen ha Avieon Terrell ki tudja szorítani Mike Hughest és összeállhat a Terrell-Terrell szélső tengely középen a labdahalász safety sorral.
Holnap érkezünk a második résszel, a 17-24. helyezettekkel.