Miért dobálják el a labdát a játékosok centikre a gólvonal előtt?

Ezek a játékosok lehet, hogy nem hülyék vagy meggondolatlanok (szerintem de), viszont az van, hogy egyszerűen nem ismerik a szabályokat (legutóbb a hosszabbítással kapcsolatban volt valami agysebész, aki megnyilvánult, hogy nem is tudta, hogy lehet döntetlen az NFL-ben). Rengeteg olyan szituáció volt és van, illetve lesz, amikor egy rutinfeladatot kell(ett) megoldania az illetőnek: üres kapuba bepasszolni a labdát, bevenni az utolsó kanyart, nagy előnnyel bekocogni a célterületre. Tízezerből egyszer előfordul, hogy nem sikerül ezt a feladatot megoldani. Amik a Youtube-on láthatóak, ott valami ügyetlenkedés történik leginkább, amire a néző azt mondja, ezt még a nagyanyám is…
Ezeket az NFL-es eseteket viszont megkülönböztetném ezektől, szerintem nem jó a párhuzam ezekre az ilyen módon “eldobott labdákra”, ezek másféle ünnepléses hibák.
A más sportágakból ismert, látott esetekben a játékos tehát inkább elügyetlenkedte a helyzetet: fél méterről nem tudott a kapuba találni, holott gólt AKART szerezni, és TUDTA, hogy akkor lesz gól, ha berúgja a labdát a kapuba. A versenyző TUDTA, hogy már csak egy kanyar lesz, ha azt beveszi, és áthalad a célvonalon, akkor nyert. Teniszben TUDTA, hogy ha lecsapja a labdát, akkor pont, nyeri a game-et, szettet, meccset. Ezekben az esetekben tehát tudták a játékosok, hogy mit kell csinálni, mikor és mitől lesz gól a gól, mikor nyernek, csinálnak pontot stb., de elrontották, elbénázták.
Ezekben az NFL-es példákban a játékos tudja, hogy merrefelé kell futnia, azt is, hogy ha beér, akkor TD-t szerez. De úgy fest, ezek a játékosok a pontos szabállyal nincsenek tisztában, hogy MEDDIG kell birtokolniuk a labdát, illetve MIKORTÓL lehet azt eldobni, belepüfölni a földbe, elrúgni stb. Tehát az NFL-es példák esetében nem rövidzárlatról beszélnék, a játékos ugyanis mindent jól csinál, gyorsan és jól fut, a labdát védi, nem ejti el, tudja, hogy nem ejtheti el. Ezekben az esetekben az kellene hogy történjen, hogy a játékos még a célterületre beérve is fogja a labdát, mert annyira benne van a játékban. Úgy, ahogy egy színész az előadás után is még egy ideig benne marad a szerepben, vagy pont az élsportolók esetében annyira dolgozik az adrenalin, hogy már a meccs előtt is pörög, de a meccs után is még kell neki idő, hogy túljusson a meccsel járó stresszen.
Ebben az esetben azt is nézni kellene, hogy az ilyen hibázós, elbénázós esetekben a játékos már a hiba megtörténtének pillanatában pontosan tudja, hogy hibázott, ami azért történt, mert ügyetlen volt. Ezekben az NFL-es esetekben nem erről volt és van szó, ugyanis a játékos a bírói döntésig abban a hiszemben volt, hogy TD-t szerzett, éppen ezért ünnepelt, mert úgy tudta, hogy mindent tökéletesen csinált…
Még egy dolog. A játékosok elsöprő többsége ezekben a helyzetekben jól megoldja vagy megoldaná a feladatot, addig futna, addig tartaná a labdát a kezében, ameddig kell. Előfordulnak tehát ilyen helyzetek, de nagyon kevés. Rendben, most volt két eset, de több tízezer TD-nél meg ezek nem játszanak? Ezeknek a kirívó eseteknek a pszichológiáját szerintem felesleges elemezni, mert ez nem olyan, mint mondjuk azt nézni, hogy egy sérülést normál helyzetben alig bírna ki valaki, míg egy meccs okozta stresszhelyzetben ez sokkal könnyebben megy, mert a játékos annyira fókuszált. Ezekre lehet általánosítani, de úgy gondolom, itt arról volt szó, hogy a játékosok butasága a lényegi elem. Ha pontosan tudnák a szabályt, akkor ezek nincsenek.