FK! Preview #17

Indul 2025 utolsó football hétvégéje, a 17. játékhéttel rákanyarodunk az alapszakasz abszolút célegyenesére. Karácsony napján három kevésbé releváns találkozóval rúgta ránk az ajtót az NFL, most viszont csodás csemegék érkeznek a megmaradt halászlé és töltött káposzta mellé. Az ünnepi időszakra jellemzően már szombat estére kapunk nézni valót, ráadásul nem is kis téttel bíró találkozók érkeznek majd!

Szombat esti sáv

Houston Texans (10-5) @ Los Angeles Chargers (11-4)

Kiváló, rájátszás minőségű AFC csatával indulunk itthoni idő szerint este fél 11-kor szombaton. A Texans még matematikailag nem PO résztvevő, ellenben ha érkeznek a győzelmek, akkor még a csoportgyőzelemre is van esélyük. Egy hete a Raiders ellen viszont csak szenvedett az offense: a futójáték rég nem működik Houstonban, talán most majd Woody Marks visszatérése segít ezen, de ami ijesztőbb volt, hogy a passzjáték sem volt az igazi, hiába Collins zsenije; Stroud borzasztó meccset fogott ki. Most nem lesz könnyű ezen javítani, a szezon második felében a Chargers védelme az egyik legerősebb a ligában, és a feljavult pass rush miatt komoly veszélyben lehet a Texans továbbra sem kiemelkedő támadófala is – ahol a kezdő RT Trent Brown biztosan Out, a kezdő LT Aireontae Ersery játéka pedig kérdéses.

A Los Angeles támadósora viszont remekül mutat, Herbert az egyik legjobb szezonját hozza, Hampton miatt még ütősebb a futójáték, az elkapó felhozatalból meg valaki mindig fel tud lépni hátán vinni az offense-t. Csak hát ugye a támadófal… És ezt mindig ki kell emelni a Chargers esetében, mert a borzalmas OL az, ami miatt nem lehet róluk tisztán Super Bowl contenderként beszélni. Ráadásul most a liga egyik legjobb passzsiettetése jön velük szembe Will Anderson vezetésével; nem vagyok benne biztos, hogy egyértelmű megoldása lesz majd a hazaiaknak Herbert megvédésére – főleg, hogy a kezdő bal tackle-lé előlépett Jamaree Salyer nem tud majd pályára lépni. Kritikus lesz, melyik borzalmas támadófal tud majd jobban szerepelni, de jobban el tudom képzelni a Chargers offense-ről, hogy több megoldásuk lesz a Texans elit védelme ellen, mint Stroudéknak az LA szintén csodás defense-e ellen.

Saturday Night Football

Baltimore Ravens (7-8) @ Green Bay Packers (9-5)

Vasárnap hajnali 2 órára is kapunk egy nagy meccset, komoly tétekkel. Ha a Ravens itt nem nyer, vége a szezonjuknak, biztosan nem jutnak rájátszásba. Közel járt egy hete a Baltimore, hogy még Lamar sérülésével együtt is megviccelje a New Englandet: a sztár QB-nak minden körülménytől függetlenül rossz szezonja van, a helyére beálló Tyler Huntley-val sem volt rosszabb a támadósor, mint vele. Nem segít az sem, hogy Zay Flowersön kívül nincs értelmes célpontja a csapatnak – de legalább a futójáték működik, Henry (amikor nem hagyja el a labdát) hátán tudja vinni a csapatát, nélküle már rég nem beszélnénk a Ravensről. Nem lesz könnyű dolguk most sem a Packers védelme ellen; a Sajtfejek pont, hogy passzok ellen nem olyan effektívek már, mint a szezon elején, amiben viszont még mindig remek szintet képviselnek, az a futásvédekezés – nehéz lesz így csak Henryre építeni.

Na de vannak gondok Green Bayben is (bár a Lions vereségével már biztos a rájátszás részvételük, így ezeket a gondokat nem mostanra kell orvosolni): Jordan Love nagy eséllyel nem tud majd pályára lépni, de nem kizárt, hogy Malik Willis sem – és ha mégis, akkor sem biztos, hogy 60%-nál több van benne. Nem túl jó kilátások, főleg, hogy Zach Tom továbbra sem tűnik bevethetőnek, Josh Jacobs sincs a legjobb formában, és alapvetően is, sokaknak fáj valamije a támadósorból. Mert a Ravens védelme egy ideje top10 szintet képvisel, főleg a futójátékot tudják elvenni teljesen (abszolút nr1 szinten), de a légicsatákat is hatékonyan nyeri a Baltimore coverage. Kritikus lesz, hogy kik szerepelnek majd az utolsó injury reportban, addig viszont nagyon nehéz megtippelni, melyik csapat lehet itt fölényben a másikkal szemben.

19 órás sáv

Seattle Seahawks (12-3) @ Carolina Panthers (8-7)

Egyik NFC csapat sem zárhatja még le a szezonját, ha itt nyer, de nagy lépést tehetnek a rájátszás/az első kiemelés felé. A Seahawks offense még úgyis dadog, hogy a Rams ellen összejött nekik egy elképesztő comeback egy hete. A futójáték nem akar beindulni, Walker hihetetlen volt múlt héten, de ennek pont az ellenkezője jellemző: a gyenge OL miatt nem úgy halad a földön a labda, ahogy kellene. És egy ideje a levegőben sem feltétlen; JSN-en kívül kevés a stabil célpont, és Darnoldnak sem mennek úgy a labdái, mint szezon elején. Félreértés ne essék, jó ez az offense továbbra is, de vannak azért kérdőjelek. Persze, pont a Panthers védelme ellen nem kellene, hogy gondok legyenek; liga alsó negyede ez a defense, se futás se passz ellen nem jók, és pass rush sincs – semmi problémát sem kéne, hogy okozzanak a vendég támadóknak.

A Carolina sem tudja még megnyerni a csoportját, ahhoz kellene egy Tampa bukta is, de ezzel együtt jól jönne nekik ez az underdog győzelem, akármennyire is kevés esélyük van rá. Az offense teljesen átalakult szezon elejéhez képest, Young egy ideje csodás formában játszik, McMillan abszolút WR1-gyé lépett fel mellette, és a támadófala is jól működik. De ennyi ez a támadósor: nincsenek más stabil célpontok a rookie WR mellett, és nincs futójáték sem; amennyire berobbant Dowdle a szezon elején, most annyira nem halad a földön a labda. Nagy kérdés, mit tud majd ez az offense a Seahawks védelme ellen; az egyetlen „gyengébb pontjuk”, hogy nincs elit pass rusherük (csak nagyon jók), azon kívül nincs az az offense, ami ne izzadna meg ellenük. Okozott már meglepetéseket idén a Carolina, most is egy hatalmasra lenne szükség tőlük, és most sem feltétlen látom, hogy ez jönne.

Arizona Cardinals (3-12) @ Cincinnati Bengals (5-10)

Játszol fantasy döntőben? Akkor ez a meccs nagy eséllyel neked szól! Burrow és a Bengals offense a Ravens elleni összeomlás után jelezte azért a Dolphins ellen, hogy itt vannak még. Továbbra is a levegőben domináns ez a támadósor, Joe és a két sztárelkapója mellett Gesicki és Chase Brown is remekül kap el, utóbbi a gyenge védelmek ellen futni is tud, a jobb defense-ek viszont simán veszik el a Cincy futójátékát. Ez pont nem az Arizona védelmére jellemző dolog, a Cards D hetek óta a legrosszabbak között van, legyen szó akár futásról akár passzról, most sem várható, hogy majd ők rakják fel a Stop táblát a Bengals támadók elé – megéri majd a Burrow legények közül kiválasztanod a fantasy kezdőidet.

Na de érdemes lehet keresgélni a túloldalon is kezdőket – kivétel, ha Arizona futók vannak nálad. Brissett kezei közül remekül repülnek a labdák, továbbra is Michael Wilson a kedvence, de Trey McBride is rendre benéz elkapásokra és TD-kre, és Marvin Harrison is visszatért már, múlt héten a Falcons ellen ő is kapott passzokat. A Cardinals futójáték viszont továbbra is tejesdobozok oldalán keresendő, még ha néha meg is villan Michael Carter egy-egy meccs erejéig, nem biztos, hogy megéri rá építeni egy fantasy szezon legfontosabb meccsét. Főleg, hogy a Bengals védelem a szezon második felében meglepően stabil futás ellen – cserébe a levegőben továbbra is gyengék, szóval számítani lehet majd Brissettéktől a pontokra. Kicsit elment a fantasy irányba ez a beharangozó, de más tétje úgy sincs ennek a meccsnek; a Bengals nagy eséllyel minden fronton jobb annyival, hogy Ohióban tudják tartani a W-t.

Pittsburgh Steelers (9-6) @ Cleveland Browns (3-12)

Ha nyer a Steelers, megnyerték az NFC North-ot – de ez a Ravens esetleges szombati vereségével is meglenne nekik, szóval lehet, hogy ennek a meccsnek a kimenetele már nem fog számítani (és pont emiatt, amikor ezek a sorok kikerülnek, még nem lehet majd tudni, mennyire lesz fontos ez a meccs a Pittsburgh számára). Továbbra is egy erős közepes támadósorról beszélhetünk, főleg a futójátékuk dominál Warren és Gainwell vezetésével, de Aaron Rodgers is épp a jobb formáját mutatja. Érkezik ellenük a Browns védelme, ami akármennyire tűnt a liga legjobbjának, most egy ideje nem az: passzok ellen továbbra is a legerősebbek között vannak, de a 10. hét óta az alsó harmadba tartozik a futásvédelmük – ez remek lehetőség lesz megint Warrenék előtt.

A Cleveland offense Sandersszel sem működik igazán. Vannak jobb pillanatai a fiatal QB-nak, de a potenciálja továbbra is inkább egy korrekt cserének néz ki, mint egy határeset kezdő irányítónak. Jobban érzi már a célpontjait, Harold Fannin tight end mellett Jeudyt is aktívan bevonja, Isaiah Bondot is rendre megtalálja hosszú labdákkal, de ez még mindig nem elég. Mindezek mellett szétesett a támadófal, és a futójáték is nagy pofont kapott Quinshon Judkins lábtörésével. A Steelers védelme futás ellen a gyengébb (még úgyis, hogy a Lions ellen teljesen megölték a futójátékot), a levegőben a remek pass rush vezetésével jól védekeznek. Nem kizárt, hogy ha a Pittsburgh már csoportnyertes lesz itt, akkor pihentet majd ezen a meccsen (a 2-3. kiemelés elég messzi célnak tűnik), és ha így lesz, nehéz bármit is mondani most. De ha a kezdők mennek ki, akkor legrosszabb esetben is több pontot fog szaladni Warren és Gainwell, mint amennyit Sanders összedobál.

Jacksonville Jaguars (11-4) @ Indianapolis Colts (8-7)

Pár hete ez még egy AFC South giga rangadónak tűnt, ma már inkább az a téma, hogy életben tartja-e a Colts a rájátszás reményeit, vagy megnyeri-e (nagyjából) a csoportot a Jaguars? Kiváló formában van a Jacksonville, egyre inkább úgy néz ki, hogy Trevor Lawrence előrelépése nem csak karácsonyi csoda volt: top5 szintet hoz a passzjáték. Ami egy nagyobb (és kevésbé érthető) pofont kapott, és nem igazán működik, az a futójáték; pedig a rájátszásra kanyarodva arra még nagy szükség lehet. A Colts védelem pedig pont a futás ellen néz ki jól (bár Buckner újra kidőlt), Sauce kidőlése óta viszont az egyik legrosszabb pass defense az övék, szóval várhatjuk megint a tűzijátékot Lawrence-től.

Nem hozta el a csodát Phillip Rivers Indianapolisba; nem menedzsel rosszul, de nincs meg benne az, hogy rájátszásba lökje a csapatát. Legalább a megbízható célpontjai még megvannak (Downs, Pittman, Warren), de közben egészség gondok vannak az eddig biztos támadófalban, ami meglátszik például Jonathan Taylor formáján is; még mindig jó, de már bőven nem lehengerlő. A csoportrivális sem tervezi megkönnyíteni Rivers és Taylor dolgát, a Jaguars defense ugyanis top3 szintet hoz mind a földön mind a levegőben a 10. hét óta, és már azt sem mondhatjuk, hogy csak a könnyű ellenfelek miatt, hiszen a Broncos megállítása is meglepően simán összejött nekik. Egyedül talán a hazai pálya az, ami az Indy mellett szólhat, de minden más fronton sokkal jobb csapat jelenleg a Jaguars, akik még az első kiemelés reményét is életben tudják tartani egy győzelemmel.

Tampa Bay Buccaneers (7-8) @ Miami Dolphins (6-9)

A Buccaneersnek várhatóan nem „kell” megverni a Dolphinst, de azért nagyon nem ártana ez a sikerélmény az utolsó forduló előtt. Mert ez a támadósor borzasztó: a szezon első felében még úgyis egy erős közepes szintet hoztak, hogy a cserék cseréinek kellett játszania, most meg, hogy már mindenki visszatért, aki nem dőlt ki az egész szezonra, már csak az alsó negyedbe tartoznak. Nem jó Mayfield, nem jó a fal, Irving nem rossz, de nem az elvárt szint, és az Evans+Godwin+Egbuka páros sem akar úgy üzemelni, mint amit ettől a triótól várnánk. A Dolphins védelme meglepően korrekt lett a szezon második felére, főleg futás ellen néznek ki jól, a levegőben még mindig sebezhetőek (megmutatta ezt a Bengals is), így legalább ezen a téren muszáj lenne valamit mutatnia Mayfieldéknek.

Quinn Ewers lesz most is a Miami kezdő QB-ja, és ugyan egy félidőn át stabilan osztogatta a kisebb-nagyobb labdákat egy hete, de a második játékrészre minden összeomlott. Még mindig lehet majd esélye passzokkal megtalálni Waddle-t és Wallert, de a csapat szíve és lelke így is Achane, akinek a futásai nélkül sehol sem lenne a Dolphins. A Tampának a védelme sem működik, egészen konkrétan a 30. helyen vannak az elmúlt pár hetet nézve EPA alapján, de még mindig futás ellen a kevésbé rosszak, tehát lehet várni, hogy Achane azért nem fog végtelen pontot szerezni. Ha meg nem tudják Ewerst megállítani, akkor tényleg ne menjenek a playoffba – viszont, ha ez menni fog, akkor már elég teret adhatnak a támadóknak ahhoz, hogy az utolsó héten dőljön el az NFC South sorsa.

New England Patriots (12-3) @ New York Jets (3-12)

A Pats még úgyis meg fogja verni a Jetset, hogy elég sok a sérült a labda mind a két oldalán. De Maye egészséges, Diggs és Kyle Williams sem panaszkodik, a támadófalat a sérülésekkel együtt sem nagyon tudja majd piszkálni a Jets pass rush, szóval az azért elvárható lesz, hogy a liga egyik legjobb passzjátékára ne legyen válasza a Jets bottom 5 passz védekezésének. Ami egy fokkal érdekesebb lehet, az a futójáték: a New York egész korrektül védekezik a földön (értsd, középmezőny), a Patriots meg mutatott életjeleket már a futójáték terén, de mégis itt tűnnek messze a leggyengébbnek, szóval nem kizárt, hogy itt kevesebbet haladnak majd (főleg, hogy Henderson agyrázkódás protokollban van). Ennek ellenére épp elégnek kell lennie ide a Maye vezette légitámadásnak.

És a liga egyik legrosszabb támadósorától sem várhatjuk, hogy majd sokat tudnak tenni a Pats korrekt védelme ellen. Brady Cook lelkes, de nem jó, a támadófala nem rossz, de sokat nem érnek vele, Mitchellt és Metchiet el tudja intézni Gonzalez és Davis (vagy ha utóbbi nem tud kezdeni betegség miatt, akkor a cseréje), és akkor ott tartunk, hogy meg kell állítani Breece Hallt. Ami amúgy még izgalmas is lehet, mert a Pats védelem egészen borzasztó futás ellen az elmúlt hetekben (túl sok a sérülés a front 7-ben), tehát az benne van, hogy Hall majd termel yardokat. De akkor sem annyit, mint amennyit majd Maye fog. A Pats simán veri majd a riválist, és karnyújtásra kerül nem csak az AFC East, de akár az első kiemelés is.

New Orleans Saints (5-10) @ Tennessee Titans (3-12)

1/1 csata helyett egy top10 draft pozíciós csatát kapunk a 7 órás sáv zárásaként. A Saints tök jó! Vagy hát, korrekt, már ami az offense-t illeti, ami még mindig inkább a mezőny hátsó részében kullog, de így is működik. Shough lelkes és jó, ha éppen nem ülnek a passzai, lábon is hozzá tud tenni. Futójáték továbbra sincs, bár Kamara már visszatérhetne, ez nem valószínű, hogy meg fog történni, akkor pedig nincs potens játékos arra, hogy feltörje a Titans amúgy jó futásvédelmét. A hazaiak passzvédelme ellen viszont lesz válasz; a gyenge coverage teljesítmény nem fog majd gondot okozni Olavénak és Juwan Johnsonnak, ha nem is lesz elsöprő a Shough vezette offense, jó helyzetből indulnak majd a Tennesse védelem ellen.

Tudjátok, melyik a legjobb védelem a 10. hét óta? Igen, jól tippeltél, a Saints defense. Igaz, pont a 9. héten találkoztak utoljára kiemelkedő támadóegységgel, szóval így azért nem volt nehéz dolguk, de ezzel együtt is, ez egy bőven megsüvegelendő teljesítmény. Most is lesz lehetőségük bizonyítani; hiába néz ki mostanában a Titans offense is jól, főleg a földön Pollard vezetésével, nem valószínű, hogy majd pont a Saints védelme ellen tudják folytatni ezt a javuló formát. Ward még mindig jó, de a legjobb célpontjai inkább csak WR3 vagy TE2 szintet hoznak, a támadófal pedig gyenge előtte. Az teljesen benne van, hogy szorosan tartsa a meccset a Titans, a labda mind a két oldalán néznek ki annyira okén, hogy egy Saints ellen ne puntolják el a meccset, de mindent összevetve, jobb csapat jelenleg a New Orleans.

22 órás sáv

New York Giants (2-13) @ Las Vegas Raiders (2-13)

Elképesztő csodával indul a 10 órás sáv: aki itt kikap, az szinte biztos, hogy 1/1 lesz. Mind a két csapat tesz is ezért rendesen, a Raiders gyorsan sérültlistára dobta Bowerst és Chinnt, míg a Giantsnél a fél támadófal nem edzett még a héten. Ennek ellenére jobban néznek ki a vendégek esélyei; a stabil közepes támadósort jól navigálja Dart (tény, egy hete vállalhatatlan volt), Wan’Dale Robinson vezetésével elkapói is vannak, illetve Tyrone Tracyvel sem megy rosszul a futás. Most viszont majd inkább Dart kezében lehet a mérkőzés: a Raiders egy meglepően korrekt védelmet hozott össze a szezon második felére, már ami a futásvédekezést illeti (top10 körül vannak), passzok ellen még mindig ők az egyik legrosszabbak a ligában.

A túloldalon viszont nincsenek nagy elvárások Geno Smith-szel szemben: gyenge támadófal, Bowers hiányában zéró célpont; nem véletlenül a Vegasé a legrosszabb támadósor a ligában. Az egyetlen fény az éjszakában Ashton Jeanty lehet – a Giants védelem korrekt a levegőben, de vállalhatatlan a földön. Nem feltétlen van jó rookie szezonja Jeantynek, de ha valamikor van esélye villanni egy hatalmasat, akkor az most lesz. Valószínű, hogy erre a Giants is készül (már amennyiben nyerni akarnak), és 12 embert tömnek majd a boxba, „verjen meg minket Geno” alapon, és jogos is lenne ez a megközelítés, mert nagyjából ennyi dolguk van. Már ha nyerni akarnak. És ez egy nagy kérdés ezzel a meccsel kapcsolatban, mert ez egyik csapatnak sem érdeke.

Philadelphia Eagles (10-5) @ Buffalo Bills (11-4)

Kapunk egy másféle rangadót is vasárnap estére. Mind a két csapat rájátszás résztvevő már, de a kiemelésekért még van értelme küzdeniük – ennek ellenére sem érzem azt, hogy bármelyiküknek is igazán fontos lenne ez a meccs. A Philly offense kiismerhetetlen, még mindig képesek csodás és pocsék teljesítményre is. A passzjáték a sikeresebb, Hurts korrektül tud osztogatni a kiváló elkapó felhozatalnak, egy erős ligaközepes szintet tudnak hozni. Érdekesség, hogy pont ugyanezt a szintet hozza a Buffalo pass defense is, szóval itt számíthatunk egy minőségi csatára. Ahol nagyobbak a kérdések, az a futójáték: Barkley-nak gyenge szezonja van, nem segíti az idén nem elit támadófal sem (most is vannak sérültek). Cserébe a Bills messze a liga legrosszabb futásvédelmével rendelkezik. Vagy most majd mutat valami Barkley, vagy nagyjából soha.

Szintén remek párharcot találunk a túloldalon. A Bills offense a szezon második felében szintet lépett, Cook remek futásai mellett a tight end trió fellépésének köszönhetően a passzjáték is beindult, a támadófal sem sérült már, Allen meg továbbra is Josh Allen – okkal van a top5 közelében ez a támadósor. Ami viszont szintén ütős egy ideje, az az Eagles védelem: a 10. hét óta Philadelphiában van a második legerősebb defense (EPA alapon), főleg a passzok ellen néznek ki jól. Most is van rá esély, hogy le tudják majd zárni a légi folyosókat: se Kincaid se Knox nem tudott még edzeni a héten. Nem kizárt, hogy egy futópárbajt látunk majd Cook és Barkley között, és kevesebb teher lesz az irányítókon; de ha mégis így alakul, érdekes lesz látni, fel tud-e nőni Hurts Josh Allen jelenlegi szintje mellé?

Sunday Night Football

Chicago Bears (11-4) @ San Francisco 49ers (11-4)

Az igazán nagy mérkőzés viszont vasárnap este (hétfő hajnalban) érkezik; mind a két csapat lehet ugyanis még első kiemelt. Itt a 49ers útja a könnyebb, nekik „csak” nyerniük kell a maradék két meccsüket – a Bears esetében kell külső segítség is ehhez. Nem szűnnek meg a kérdéseim a Medvékkel kapcsolatban, pedig az elért eredmények eléggé magukért beszélnek. Még mindig a futójáték a csapat lelke, a kiváló fal mögött Swift és Monangai is remekül mozgatja a labdát. A passzjáték kevésbé stabil, Williamsnek jobb és rosszabb megmozdulásai vannak (lásd akár csak a Packers meccset), és az elkapói sem 100%-osak, Odunze és Burden játéka is kérdéses. A 49ers védelme viszont gyenge: passzok ellen most hoznak egy középmezőnyt, de a földön egyértelműen az alsóházhoz tartoznak – ha esetleg nem működne a Chicago passzjáték, Swift és Monangai készülhet akár a karriernapra is.

Érdekesebb a SF offense: a 10. hét óta övék ugyanis a második legjobb támadósor. Továbbra is remek a támadófal, Purdy formája is kiváló, a skill playerek is jók, de azért vannak kérdőjelek. Például, hogy McCaffrey továbbra sem 100%-os, és most Pearsall valamint Kittle is sérüléssel küzd – bármelyikük hiánya komoly érvágás lenne ennek a támadójátéknak. Sokat javult a Bears védelem is a szezon második felében, a sérülésekből visszatérő coverage játékosok egy remek passz védelmet tudtak összehozni, még úgyis, hogy jelentős pass rush azért továbbra sincs. A futásvédelem már nem ennyire elit, itt inkább csak a középmezőnybe tartoznak – nagy kérdés lesz emiatt, mennyire lesz bevethető majd CMC. Ha átlagoljuk a kereteket, nagyon közel van egymáshoz ez a két csapat – viszont amíg nem tudni, kik lesznek bevethetőek és kik nem, addig nagyon nehéz bárkit is a másik fölé helyezni.

Monday Night Football

Los Angeles Rams (11-4) @ Atlanta Falcons (6-9)

Nem a legnagyobb csatával zárjuk majd az utolsó előtti hetet. A Rams már biztos PO résztvevő, a kiemelések miatt viszont még van értelme focizniuk. Senkinek sem lehet újdonság, hogy az offense kiváló, akár földön akár levegőben ők a legjobbak a ligában. Stafford MVP formában osztogat főleg Nacuának, Williams és Corum remekül fut egy szintén jó támadófal mögött (bár a Hawks ellen ez pont nem jött össze). Adams játékára továbbra sem számíthatnak, de ez sem kéne, hogy gondot okozzon a Falcons védelme ellen, akik a remek szezonkezdet ellenére egy ideje se a passzok, se a futások ellen nem tudnak jól fellépni, egyértelműen az alsóházhoz tartozik ez a defense.

Jobban mutat az Atlanta támadójátéka, London visszatérése és Pitts magára találása sokat segített Cousinsnak, aki viszont továbbra sem túl megbízható a korrekt támadófal mögött. Akire nem lehet panasz, az Bijan Robinson, nem egy mérkőzésen viszi hátán a teljes csapatot; egyértelműen a földön erősebb a Falcons, de passzoknál is nagyon hasznos a sztár running back. Vannak kérdőjelek a Rams védelmével kapcsolatban is: az egész szezont nézve még mindig az egyik legjobbak a ligában, de az elmúlt hetekben voltak azért gyengébb pillanataik, főleg futás ellen estek vissza, bár itt is azért a top10-ben vannak. Ezzel együtt sem várnám, hogy majd ellenük fog Kirk kapitány elszabadulni, de Robinsonnak még így is lehet jó napja. Mindazonáltal akkor sem látom, hogy képes legyen a Falcons több pontot felrakni, mint a Stafford vezette ligaelit offense.

A Tippverseny állása tizenhat hét után (egyenlőség esetén ABC sorrendben)