Daniel Jones és a kristálytiszta túlfizetés – Colts FA-értékelő

Az egyik legnehezebb feladat elé nézett a Colts az idei piac előtt/közben, ugyanis valahogy ki kellett volna kecmeregni a Daniel Jones helyzetből, miközben rengeteg fontos szabadügynöke volt még a csapatnak, ráadásul valahogy versenyképesnek is kellett maradni, mert a csoport többi tagja egyértelműen erősnek vagy fejlődőnek mondható.

Pénzfelszabadítás: Visszavonulások, kivágások, átalakítások

Már a kitekintő írásakor érezni lehetett, hogy a sűrű napok már a piac nyitása előtt megkezdődnek, ugyanis nagyon sok fontos lejáró szerződésű játékosa volt a csapatnak. Természetesen a kiemelt kérdés Daniel Jones megtartása volt, ahol végül nem is sikerült piacnyitás előtt nyélbe ütni az üzletet. Így átmenetileg transition taget kapott, tehát bármelyik csapattól kaphatott volna ajánlatot, de ez végül nem történt meg.

Végül a piacnyitás után sikerült megállapodni az irányítóval egy két éves 88 millió dolláros szerződésről, ami azért fontos a cap szempontjából, mert így nem a transition tag teljes közel 38 milliója terhelte a Colts pénzügyeit idén, csak 17 millió dollár, mert a maradék összeget a későbbi években (void évekkel kiegészítve) osztották el. Ez adott egy jókora flexibilitást a csapatnak, ellenben egyértelműen az irányító nyerte meg az alkudozást, mert ez egy elég vaskos szerződés. Ettől függetlenül mindössze két évre szól, tehát a Colts nem adott magának hatalmas mattot és Daniel Jonesnak van két éve bizonyítani, hogy még jobban bízzanak benne.

A piacnyitás előtt még nyélbe ütött két cserét is a gárda. Az egyik Michael Pittman Pittsburghbe postázása, ami azért volt szép lépés a csapattól, mert az elkapónak közel 29 milliós cap hitje lett volna, ami teljesen vállalhatatlan volt. Pittman egy jó játékos, aki kezdő szintű elkapó, de nem közelíti meg az elit szintet. Sőt, még talán a második kategóriába sem férne be, ha mindenképpen sorolni és csoportosítani akarjuk a WR-eket. Nem kaptak érte sokat, de legalább nem kellett kivágni.

A másik trade egy játékos-játékos csere volt, ahol Zaire Franklinért cserébe kapták Colby Woodent a Packerstől. Nem rossz húzás ez sem a csapattól, mert spóroltak itt is egy nagyjából hat milliót és bár Franklin szintén egy pályára dobható LB, de nem a pótolhatatlan kategória. Persze ettől még ténylegesen keletkezett is egy lyuk a védelem közepén.

Folytatódik az All-In? – Colts FA-kitekintő

Ezen kívül pedig még egyetlen komolyabb történés volt a pénzek szempontjából, ez pedig az, hogy Bernhard Raimann szerződését átalakították, amivel 8,25 millió dollárt spóroltak. Ez egy kalkulálható lépés volt, mert a játékos egy nagyon megbízható bal tackle, különösen futásblokkolásban kiváló, és lehet, hogy nem akkora sztár, mint Bolles vagy Sewell, de hasonlóan fontos láncszem ebben a csapatrészben.

Távozók

Kwity Paye, ED -> Raiders