Site icon Fűzővel kifelé!

ELF: Semi-final összefoglaló

Augusztus utolsó hétvégéjén lejátszották a European League of Football elődöntőit, egy magabiztos és egy sima győzelem után meg is született az idei év döntős párosítása. Nézzük is meg, mi történt a két Semi-final találkozón!

Ez a mérkőzés nagyjából hozta az elvárásaimat, még a végső különbséget is jól jósoltam meg a felvezetőben – a pontok száma viszont alulmaradt az elvárásaimhoz képest. Mind a két csapat magabiztosan indította az első negyedet, két öt perces drive után egy-egy TD szerepelt az eredményjelzőn, a Storm oldaláról passzolva (Simon Foens dán WR), a Bécs részéről pedig futva (Karri Pajarinen finn RB). Utána viszont felléptek a védelmek, punt, turnover on downs, és interception következett a második negyed végéhez közeledve.

A félidő utolsó pár percében azonban újra az offense-eké volt a főszerep, előbb Yannick Mayr osztrák WR növelte a hazaiak előnyét egy pazar 42 yardos elkapott TD-vel, majd Brendan Beaulieu amerikai WR vette vissza a vezetést a vendégeknek egy közeli elkapással, így 14-14-es döntetlennel mentek pihenni a felek.

A harmadik negyed megint döcögve indult egy-egy punttal, majd a hazaiak kapták el jobban a fonalat; két touchdown is összejött nekik a negyed második felében (egy Florian Wegan osztrák RB elkapás, valamint egy 20y körüli Yannick Mayr elkapás), ezzel szemben a Storm-nak csak egy TD jött össze (Simon Foens 20y elkapás), azon kívül csak egy buta interceptionre futotta.

És akkor meglepetésre több pont már nem történt a mérkőzésen, a negyedik negyedet 0-0-val hozták le a csapatok; a hazai offense remekül égette az órát, negyedik kísérletekre is rámentek, hogy még jobban húzzák az időt, ezzel szemben a Nordic támadósora nem tudta feltörni a Bécs védelmét, és pontok helyett már csak turnover on downsokra futotta nekik. Így végül 28-20-ra a bécsi gárda győzedelmeskedett, és a tavalyi év után idén is ott lesznek az ELF döntőjében.

Ben Holmes amerikai QB remek mérkőzéssel segítette osztrák csapatát: 73%-os pontossággal passzolt (24/33), 260 yardjából 3 TD és 0 INT született, egyedül a rajta szerzett 2 sack nem néz ki olyan szépen. A földön is jó meccse volt a vikingeknek, a csapat 145 yardjából Pajarinen 92-t szerzett 1 TD mellett, továbbá 63 elkapott yarddal is hozzájárult a győzelemhez a finn. Mayr-nek volt kiemelkedő napja az elkapók közül (70y, 2 TD), de ahogy várni lehetett, megoszlott a labda a top targetek között, Bierbaumer és Horn is 5-6 elkapást és 44-45 yardot hoztak össze. A védelem földön és levegőben is brutális volt, a 2 sack mellett összejött 5 TFL, 10 leütött passz és 2 interception is. Abszolút elit teljesítmény a bécsi defense-től.

A Storm oldalán már sokkal kevesebb dolog működött igazán. Jadrian Clark ugyan mindent megtett, de sokkal szerényebb meccse volt a megszokottnál. 59%-os pontosság (27/46), 316y, 3 TD, 2 INT, 2 sack – próbálkozott a veterán legenda, de a hazai védelem remekül limitálta, és hibákra is kényszerítette. A várakozásoknak megfelelően nem volt vendég futójáték, a 25 total yardról nem is érdemes nagyon beszélni. Passzok terén az ismerős nevek hozták az elvártat, Beaulie 6/100 1 TD, Foens 6/81 2 TD, Botella 8 elkapásból 72y. A védelemnek sem volt nagy napja, interception nem sikerült, és a 2 sack mellé csak 4-4 TFL és leütött passz érkezett. Szép szezonja volt a Storm-nak, jól jöttek vissza a gödörből, amibe féltávnál kerültek, de ma egyértelműen a jobb csapat és a komplettebb keret diadalmaskodott.

Talán erre a meccsre lehet azt mondani, hogy csalódás – már amennyiben azt nézzük, hogy az előzmények szerint egy nagyon szoros, a végéig izgalmas mérkőzésre számítottunk. Ha azt nézzük, hogy mennyire lenyűgözően bivalyerős ez a Stuttgart, akkor már lehet bőven pozitívumokat és kiemelendő teljesítményeket találni. Puntokkal indult a találkozó, majd még az első negyedben felkerült egy-egy TD, a Surge oldaláról Reilly Hennessey amerikai QB futott meg egy rövid hatpontost, majd erre válaszolva Russel Tabor szintén amerikai QB tett fel egy 20 yardos futással pontokat a saját csapatának.

A második játékrész már egyértelműen a vendégeknek sikerült jobban, még úgyis, hogy Henessey az első drive-jukban eladta a labdát. Ezen kívül viszont nem volt hiba a Surge támadóknál, Michael Harley amerikai WR 8 yardos elkapásával sikerült átvenni a vezetést, és ezzel szemben a hazai offense akadozott, mindössze két puntra futotta a részükről, és így 7-14-es állással készülhettek a második 30 percre a felek.

Ami sok szempontból lemásolta az első félidőt: a harmadik negyedben mind a két csapatnak egy-egy TD jött össze (Tomiwa Oyewo ír RB 7 yardos futása, valamint egy újabb Russel Tabor rövid megiramodás), illetve szintúgy egy-egy punttal végződő drive-ot láthattunk, mint az első negyedben. A fő különbséget mégis a negyedik negyed jelentette: hiába volt csak 7 pont a München hátránya, a támadósoruktól csak egy Tabor interception és egy turnover on downs jött össze, ezzel szemben a Surge offense a lassú támadások mellett még egy TD-t is tudott szerezni (Henessey futott megy egy rövid hatpontost), így végül 27-13-as eredménnyel a vártnál nagyobb különbséggel (és sokkal kevesebb ponttal) a Stuttgart jutott be a hazai rendezésű döntőbe.

A München részéről pont azok a limitációk jöttek elő, amiket várni lehetett, csak a Stuttgartnak köszönhetően ezek jóval látványosabbak voltak. Nem működött a passzjáték, Tabor 44%-kal passzolt (12/27), mindössze 130 yardért, és az egy interception mellett nem született passzolt TD. Viszont a hazaiak támadófala ma otthon maradt, egyrészt Justin Rodney német futót 37 yardra tudta a Surge limitálni (cserébe Tabor 108 yardot és 2 TD-t futott, szóval erre még volt válasza a bajoroknak), de összesen 8 (!!!!) (nyolc) (!!!!) sacket szereztek Tabor-on a stuttgarti védők. Malik Stanley amerikai elkapót szintén ledominálták a vendégek, 4 elkapása és 45 yardja egy nagyon szürke teljesítmény a részéről. Jó szezonja volt a Ravens-nek, nem lehetnek elégedetlenek (bár annyira boldogok sem persze), de hiányzik még egy-két jobb elkapó ebből a keretből, és egy jobb pass defense se ártana a jövőre nézve.

A Stuttgart oldalán ezzel szemben minden működött, elképesztően erős ez a csapat. Hennessey 72% pontossággal adogatott (21/29), 240 yardjából 1 TD és 1 INT született, sacket nem szereztek rajta. Meglepetésre a futójátéka is élt a csapatnak, 105 yardot és 3 TD-t szereztek a földön, és mindez több játékos között oszlott el, nem egy lead back futotta végig a meccset. A levegőben sem volt ellenszer a Surge offense-re, ugyan Louis Geyer német WR ma kicsit limitáltabb volt (5/58), Harley-ra viszont nem volt ellenszere a Ravens-nek, 9 elkapásból 144 yard, 1 TD. És akkor a védelem… Róluk nem lehet nem szuperlatívuszokban beszélni: 8 sack, 7 TFL, 9 leütött passz, 1 INT. Elképesztő teljesítmény egy papíron nagyon jó offense és támadófal ellen. Ugyan az alapszakaszban néha akadozott a Surge, de saját stadionjukban rendezett döntőbe végtelen dominciával jutottak be.

Szeptember 7, 15:00, Stuttgart – ELF döntő, a Stuttgart Surge a Vienna Vikingst fogadja. Vitathatatlanul a liga két legjobb, legerősebb, legkomplettebb csapata jutott be, teljesen megérdemelten. Remélhetőleg az év legjobb meccse vár ránk vasárnap, az biztos, hogy ennél jobb párosítást kívánni sem lehetett volna.

Exit mobile version